|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 115 találat | lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-115 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Apostu, Sorin 2012. január 5.Halogatja László Attila a Iorga-tábla eltávolításátTeljes kudarcba fulladt Kolozsváron a Nicolae Iorga történésztől származó, Mátyás királyt román nemzetiségűként beállító idézettel ellátott köztéri tábla eltávolításának terve. Noha László Attila, a kincses város alpolgármestere már december elején úgy nyilatkozott: reális esély van arra, hogy karácsonyig, legkésőbb év végéig leszereltessék a Mátyás-szoborcsoport talapzata elől a bronzplakettet, erre a mai napig nem került sor. Miközben az RMDSZ-es elöljárót a korrupcióval vádolt Sorin Apostu letartóztatása óta magyar civil szervezetek is felszólították, rendelje el a tábla eltávolítását, László Attila a Krónikának tegnap is úgy nyilatkozott: „mindent a maga idejében”. Mint ismeretes, Fadrusz János 1902-ben leleplezett monumentális alkotására 1932-ben szerelték fel a Nicolae Iorga történésztől származó idézettel – „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányánál, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult” – ellátott táblát. A román fél később is úgy állította be a történteket, hogy a Mátyás-szoborcsoportot tulajdonképpen az igazságos uralkodót románként beállító felirat mentette meg attól, hogy a mócok ledöntsék. A szélsőségesen magyargyűlölő Gheorghe Funar expolgármester 1992. december 1-jén, a román nemzeti ünnepen helyezte el ismét a műemlék talapzatára, a Mathias rex felirat alá az 1932-es táblát, ideologikus értelmezésbe helyezve „a saját nemzetére támadó, de legyőzött királyt”. A szoborcsoport 2009-ben kezdődött restaurálási munkálatai során a tábla lekerült a mellvédről, ahová a helyreállítás befejezése alkalmából 2011. április 2-án rendezett ünnepségig nem is került vissza. Nem is kerülhetett, hiszen műemlékvédő szakértők egybehangzó véleménye szerint mindez törvénytelenség lenne, hiszen annak idején Funar is építkezési engedély nélkül helyezte el a plakettet. Csakhogy ezzel mit sem törődött Sorin Apostu akkori polgármester, aki – vélhetően román történészek, akadémikusok nyomására – május végén, az éj leple alatt kirakatta a Iorga-idézetet a talapzat előtti zöldövezetre. Különben Apostu hamisan állította, miszerint a tábla szerepelt a restaurálási tervben, ugyanakkor nem sok jót ígér, hogy annak idején vehemensen követelte a tábla újrahelyezését Radu Moisin alpolgármester is, aki Apostu letartóztatása után ideiglenesen ellátja a polgármesteri teendőket. Apostu november 10-ei letartóztatása után a Iorga-tábla eltávolítására szólította fel László Attilát a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), amely szerint erre immár törvényes eszközökkel lehetőség nyílna. Annál is inkább, mivel az ügyben korábban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, később pedig a Kelemen Hunor vezette kulturális minisztérium is bűnvádi feljelentést tett az ügyészségen; a nyomozó hatóság azóta sem fejezte be a nyomozást. Kolozsvár alpolgármestere novemberben leszögezte: az eltávolítás nem jöhet szóba, amíg az ügyészség le nem zárja az ügyet, később, december elején több sajtóorgánumnak sokat sejtetően azt nyilatkozta, hogy a tábla eltűntetésének reális az esélye, és ez „rövidesen, karácsonyig” megtörténik. László Attila tegnap a Krónika megkeresésére, miszerint a tábla még mindig a helyén van, úgy válaszolt: „mindent a maga idejében”. Kérdésünkre, miszerint van-e esély arra, hogy esetleg januárban eltávolítsák onnan, a politikus úgy válaszolt: „van”. Gyergyai Csaba Krónika (Kolozsvár) 2012. január 6.Helytállt tavaly a kolozsvári magyarság, de nehéz év jönÖsszességében pozitív előjellel zárta 2011-et Kolozsvár, de kellemetlenségek is adódtak szép számban: EU-s pénzek lehívásának tekintetében az ország legjobbja a város, de a korrupciós botrány térképén is előkelő helyet foglal el. Radu Moisin ideiglenes polgármester tegnapi évértékelő sajtótájékoztatóján látványos előrelépésekről számolt be, László Attila alpolgármester pedig elégedetten nyilatkozott lapunknak a kolozsvári magyarság elmúlt évéről. A Kolozsvári Magyar Napok példaértékű minőségről tanúskodik, a Brassai-ügy megoldása „régi i-re” tett pontot, az alpolgármester pedig határozottan ígéri a Mátyás-szoborcsoportról a Iorga-tábla eltávolítását – amely ugyancsak 2011 terméke. Az idei esztendőt nagyobb költségvetéssel kezelheti az önkormányzat, a fejlesztésekre elkülönített összeg 2012-re először emelkedett 40 százalék fölé. Mégis László Attila szerint naiv gondolat optimizmusra buzdítani a lakosságot. Első helyen az EU-s pénzek tekintetében Románia fejlesztési pólusai közül jelenleg Kolozsvár áll a legjobban uniós pénzek lehívásának tekintetében: hét EU-s finanszírozású program kivitelezése folyamatban van, további ötre benyújtották a kérelmet, újabb három pedig előkészítési fázisban áll – összegzett Radu Moisin a 2011-es esztendőt értékelő tegnapi sajtótájékoztatóján. Az önkormányzat rendelkezésére álló összegek 87 százalékára már letették a pályázatot – közölte lapunkkal László Attila alpolgármester. A villamosvonal két szakaszban történő korszerűsítése, a Sétatér és a Kaszinó épületének felújítása, az ötvenállomásos kerékpárkölcsönző-rendszer kiépítése, az Albac utcai szociális lakások kialakítása, az e-alapú közintézés létrehozása, valamint a turisztikai fejlesztést szolgáló Séta a kincses városban elnevezésű program futtatása az a hét EU-s projekt, amelyek megvalósítása már folyamatban van. A kreatívipari képzőközpont, a városi közszállítás új jegyrendszerrel való felújítása, az ipari negyed úthálózatának korszerűsítése, további szociális lakások, két multifunkcionális szociális ellátó központ kialakítására benyújtották a pályázatot (32 millió euró vissza nem térítendő támogatás). A városháza három további EU-finanszírozású program előkészítésén dolgozik: üzletkötési központ, öregotthon, valamint hajléktalanok ellátását biztosító központ valósulhat meg EU-s pénzekből a közeljövőben. Látványos előrelépések oktatás terén A városháza három bölcsődét bővített, így 210-zel növekedett a szóban forgó intézmények befogadóképessége. 78 iskolában végeztek felújítási munkálatokat, és szakértők bevonásával javították az iskolák étkezdéjében felszolgált étrend minőségét. Az új tanügyi törvény lehetőségeivel élve szorosabb együttműködést szorgalmazó iskolai vezetői tanácsokat alakítottak szülők, tanárok és városi tanácsosok bevonásával. Emelkedett továbbá az iskolai érdemi, a tanulmányi és a szociális ösztöndíjak értéke is, ugyanakkor a támogatottak száma is növekedett. Nem utolsósorban az egészséges életformára való nevelés terén is előremutató programokat indítottak – például a középiskolák közti labdarúgó- és kosárlabda-bajnokságot. Magyar vonatkozásban 2011 legnagyobb eredménye a Brassai-kérdés megoldása, de a zeneiskola helyzetének orvoslása is fontos fejlemény. „Idén már egyetlen magyar gyermek sem jár délután iskolába, és egyetlen magyar diák sem marad ki a magyar nyelvű oktatásból” – nyilatkozta László Attila alpolgármester. „Újraindult a Ferencz József (Horea) úti magyar nyelvű oktatás is, 2012-ben pedig továbbfejlesztenénk ezt a rendszert – gondolok elsősorban a kerekdombi magyar tagozatra”. Zöldültek és „megvilágosodtak” a közterek Az elmúlt év során négy új parkot avattak: kettőt Monostoron (a Mehedinţi utcán és a Unirea Sporttelep mellett), egyet a Karjala (Coastei) utcán, egyet pedig a Tóközi negyedben. Felújították továbbá a Györgyfalvi negyedi Detunata-parkot. Ezek zömét felszerelték szabadtéri fitneszgépekkel is, így szinte minden lakónegyed rendelkezik a szabadtéri mozgást szorgalmazó berendezésekkel. A Munka út környékén 12 ezer csemetét ültettek el, és menhelyet hoztak létre nagytestű állatok számára. Ezek megvalósulását különböző zöldszervezetekkel való együttműködés segítette. Közvilágítás terén is fejlődést könyvelhetett el a városvezetés: 103 utcán és sétányon több mint 2500 villanyoszlopot szereltek fel, míg a régiek egy részét kicserélték. A közvilágítás egyik gyöngyszeme az Erzsébet-híd díszkivilágításának megoldása. Két többéves útfelújítási program is folyamatban van. Ezeknek keretében 36 utcát, illetve 180 sétányt aszfaltoztak újra és építettek újjá, ezen felül több mint 100 utcán végeztek karbantartási munkálatokat. Felújították a Malomárok egy részét, sétálóutcákat alakítottak ki a várfal és az óvár bizonyos részein. Az esztétikai értéket növeli hét belvárosi homlokzat helyi pénzekből való felújítása is. Gördülékenyebb közlekedés A közúti forgalom terén is javult a helyzet: városszerte 2682 parkolóhelyet létesítettek a parkolóházak megnyitásával, illetve az utcák menti parkolók átszervezésével. További három parkolóház épülőben van, összesen közel 800 új parkolóhellyel. Kiterjesztették a kelet-nyugat irányú „zöldhullámot”, négy körforgalmat létesítettek a gyorsabb haladásért, ugyanakkor térfigyelő biztonsági kamerákkal szerelték fel a legforgalmasabb kereszteződéseket, útszakaszokat. A kamerák felszerelése óta 19 százalékkal csökkent a balesetek száma. A biztonságot növeli a helyi rendőrség újraszervezése is. 2011-ben a kulturális és sportrendezvények is javultak minőségi szempontból, és hogy ez a jövőben sem változik, azt mi sem igazolja jobban az épülő sportcsarnoknál vagy a filharmóniának is otthont adó Transilvania Kulturális Központ hamarosan elkezdődő építésénél. Öregedünk és fogyunk Kevesebb születésről és házasságkötésről, viszont több halálesetről tanúskodik az a statisztika, amelyet László Attila alpolgármester mutatott be Radu Moisin ma déli sajtótájékoztatóján. Az adatok 5801 újszülöttet, 2055 házasságkötést, valamint 4133 elhalálozást jegyeznek. Ezek a számok 2010-ben 6363-at, 2280-at, illetve 4095-öt mutattak. 2757 lány és 3044 fiú született, de fontos tudnivaló, hogy ezek a számok nem feltétlenül kolozsvári gyermekekről árulkodnak: a Kolozsváron született környékbeli gyermekeket is ide sorolják. A kifejezetten kolozsvári újszülöttek száma kétezer körül mozog – tudtuk meg az alpolgármestertől. Lakosság-nyilvántartás szempontjából természetesen az október végi népszámlálás a legjelentősebb esemény, ezek eredményeire további fejlemények után térünk vissza. Rekordarányú fejlesztési alap 2012-re Kolozsvár 962 millió lejből gazdálkodhat, tehát 13,14 százalékkal nagyobb pénzkeretet használhat fel, mint 2011-ben. Ez az emelkedés annak köszönhető, hogy egyes nagy horderejű uniós alapokból finanszírozott programok idei lezárása miatt több EU-s pénzt hívhat le a polgármesteri hivatal. Az általános költségvetés több mint 43 százaléka fejlesztési alapokat szolgál: a 415,194 millió lej 59,38 százalékos növekedést jelent a tavalyi 260,51 millió lejhez képest. Az összeg részben amiatt emelkedett 154,6 millió lejjel, mert a működési alap egyes fejezeteiből egy-egy százalékot átcsoportosított a városháza fejlesztésekre. A korábbi évekhez képest 2011-ben emelkedett a helyi adókból befolyt összeg is: magánszemélyektől 29,46 millió lej, jogi személyektől pedig 50,44 millió lej gyűlt a város kasszájába – tudtuk meg Radu Moisintól a tegnapi sajtótájékoztatóján. Magánszemélyek 2008-ban még „csak” 19,7 millió lejt, 2009-ben 20,3 milliót, 2010-ben már 27,09 millió lejt fizettek be, a jogi személyek esetében pedig az utóbbi négy év leforgása alatt 38,7 millió lejről nőtt 50,4 millióra az összeg. László Attila: prioritás a munkahelyteremtés Sok tekintetben nem egyezik Radu Moisin és László Attila álláspontja a 2012-es prioritások kapcsán, Moisin ugyanis kevésbé foglalkozik munkahelyek biztosításával, illetve a metropoliszövezet felkarolásával. „Az első számú prioritás a munkahelyteremtés. Külön munkacsoport működik azért, hogy befektetést ösztönző csomagot ültessünk gyakorlatba, amely segítséget nyújt a munkahelyet teremtők számára, illetve lakhatási feltételeket biztosít a dolgozóknak” – mondta az alpolgármester, hangsúlyozva, hogy a villamos-felújításhoz vagy a stadionépítéshez hasonló beruházások szép számban biztosítanak munkahelyeket, de ezek hosszú távon nem kötik Kolozsvárhoz a dolgozókat. A prioritások sora László Attila szerint a szociális ellátás hálózatának fejlesztésével, a közoktatás rendszerének fenntartásával, a kulturális élet fejlesztésével, valamint a temetők bővítésével folytatódik. „Az évszázadok során kialakult oktatási rendszer egyre nagyobb figyelmet és ráfordítást követel a városházától a gyermeklétszám csökkenése miatt” – nyilatkozta az alpolgármester. 2012 és az elkövetkező évek egyik legnagyobb kihívása László Attila szerint Kolozsvár metropoliszövezetének kiépítése. „Meg kell tanulnunk együttműködni a környező településekkel, mert oktatás, közlekedés, katasztrófavédelem terén rengeteget kell fejlődnünk. Naponta 75 ezer ember ingázik Kolozsvárra” – közölte. Meg vannak számlálva a Iorga-tábla napjai? „Jogalkotás és tanácsi határozatok terén – annak ellenére, hogy csupán öten vagyunk magyarok egy 27 tagú tanácsban – a legtöbb esetben sikerült érvényesítenünk az akaratunkat. Ritkán kerültünk olyan helyzetbe, hogy a véleményünk ellenére történt bármi is” – nyilatkozta lapunknak László Attila alpolgármester, nem titkolva, hogy Sorin Apostu tisztségéből való felfüggesztését követően meglehetősen kellemetlen helyzet alakult ki a városházán az adminisztrációs tevékenységek szintjén. „Több mint 10 ügyosztályt kellett átvennem szakbizottságokkal együtt, kb. a ’40-es évek óta nem volt magyar tisztviselő Kolozsváron ehhez hasonlóan szerteágazó feladatkörrel” – jegyezte meg élcelődve az alpolgármester. Az RMDSZ véleményének ellenére került a szintén 2011-ben felújított Mátyás-szoborcsoport talapzata elé az ominózus Iorga-idézetet tartalmazó tábla. László Attila ígéri: kezeskedik afelől, hogy a tábla hamarosan eltűnik az emlékműről. KOVÁCS HONT IMRE Szabadság (Kolozsvár) 2012. február 3.Nincs idő kihelyezni a magyar feliratokatBár Nagykárolyt és környékét jelentős számú magyar és német lakja, a turisztikai minisztérium által a város különböző pontjain kihelyezett turisztikai információs táblákat kizárólag román nyelven feliratozták, a városi önkormányzat pedig egyelőre nem kezeli prioritásként, hogy többnyelvű táblák kihelyezését javasolja. Nem jobb a helyzet Kolozsváron sem, ahol továbbra sem kerültek ki a műemlék épületekre magyar fordítást is tartalmazó többnyelvű feliratok, s bár a helyi RMDSZ több mint két éve „agitál” az ügyben, László Attila alpolgármester szerint a probléma orvoslására „még nem volt idő”. Bár Nagykárolyt és környékét jelentős számú magyar és német lakja, a idegenforgalmi minisztérium által a város különböző pontjain kihelyezett turisztikai információs táblákat kizárólag román nyelven feliratozták. A barna alapon fehér feliratos – egyébként az útjelző táblákra nagyon hasonlító –, műemlékeket és egyéb turisztikai látványosságokat jelző fémtáblák tavaly decemberben jelentek meg a városban. Kovács Jenő polgármester a téma kapcsán úgy nyilatkozott a Krónikának, az idegenforgalmi minisztérium helyeztette ki a táblákat, így nem volt beleszólásuk a dolgokba. „Többnyelvű táblákat kellene csináltatni helyettük, azonban mindeddig nem volt időm ezzel foglalkozni, nem tartozott a prioritások közé – fejtette ki az elöljáró. – Úgy gondolom, hogy először az infrastruktúrát kellene felfejleszteni, például hoteleket kellene létrehozni, aztán kellene csak a népszerűsítéssel foglalkozni.” Szatmár megyében – ahol a magyar lakosság számaránya körülbelül 40 százalékos – nem ez az első eset, amikor figyelmen kívül hagyják a legnagyobb létszámú etnikai kisebbség nyelvi jogait. Tavaly például a megyei tanács egyik turisztikai, EU-s finanszírozású projektje keretében információs táblákat helyeztek ki a megye legfontosabb látványosságai elé. A 2011 nyarán megjelent pannók azonban kizárólag román nyelvűek voltak. Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök, megyei tanácselnök akkor azt nyilatkozta, év végéig kicserélik a táblákat, az újakon pedig többnyelvű felirat szerepel majd. Azóta az eredetileg kihelyezett táblák közül némelyik hátulján megjelent a magyar, a német és az angol nyelvű felirat. Azonban többnyire csak a városokban levő pannókon tüntették fel több nyelven a szöveget, sok esetben pedig a felirat csak a forgalmas úttestről olvasható. Ilyen jellegű gondok felmerültek 2008 tavaszán is Szatmárnémetiben, amikor a megyei műemlékvédelmi igazgatóság román, angol és francia nyelvű feliratokkal akarta ellátni a műemlékeket. A Krónika jelzése nyomán akkor Csehi Árpádnak sikerült elérnie, hogy később a magyar és a német szöveg is felkerült a hirdetőkre. Kolozsvár: prioritás, de nincs idő rá Nem jobb a helyzet Kolozsváron sem, ahol továbbra sem kerültek ki a műemlék épületekre a magyar feliratok, s mint megtudtuk, egyelőre nem is fognak. Mint arról beszámoltunk, a helyi RMDSZ 2009 novemberében 11 pontos javaslatcsomagot nyújtott át az akkor még szabadlábon levő Sorin Apostu polgármesternek, amelyben többek közt az kérték, hogy a város műemléképületeire kihelyezendő táblákon szerepeljen a magyar nyelv is. Csoma Botond, a városi önkormányzat RMDSZ-frakciójának vezetője, a javaslatcsomag kezdeményezője a Krónikának elmondta: ez volt az a javaslatuk, amelyre azonnal kedvező választ kaptak a román városvezetéstől, s bár megígérték, hogy a magyar változat is szerepelni fog a táblákon, az ügyben nem történt előrelépés. László Attila, Kolozsvár alpolgármestere kérdésünkre elmondta: bár prioritásként kezelik az ügyet, egyelőre nem született döntés arról, hogy mikor helyezik ki a műemlék épületekre a többnyelvű, magyar feliratot is tartalmazó tájékoztató táblákat. „Erre nem volt még időnk” – jegyezte meg az elöljáró. Az RMDSZ kérései között egyébként szerepelt a háromnyelvű (magyar, román, német) helységnévtábla elhelyezése is, amelyet azóta sem teljesített az önkormányzat. Nagyvárad a pozitív példa Ezzel szemben Nagyváradon már 2008 nyarán húsz belvárosi műemlék épületre helyezett el háromnyelvű információs táblát a helyi önkormányzati testület RMDSZ-frakciója. Az elsőt a főtéri Szent László római katolikus templom falára szerelték föl, 2008 áprilisában. A táblaavatók egész nyáron folytatódtak, így háromnyelvű táblát kapott egyebek közt a két Poynár-ház, az egykori Rimanóczy szálló és gőzfürdő, a Stern-palota, a neológ zsinagóga, a Fekete Sas-palota és számos más, műemlékstátusú váradi épület. Tavaly április 18-án, a műemlékek nemzetközi napján táblát kapott a szintén főtéri görög katolikus püspöki palota és a Holdas-templom. A román, magyar és angol nyelven írt táblákon feltüntették a műemlék hivatalos „rendszámát”, de az is kiderül róluk, melyik évben épült a palota vagy templom, kinek a tervei alapján, illetve néhány részletet megtudhatunk az épület eredeti rendeltetéséről és építészeti stílusáról is. Nagy Orsolya, Kiss Előd-Gergely, Babos Krisztina Krónika (Kolozsvár) 2012. március 8.Egyelőre marad a Iorga-idézet a kolozsvári Mátyás szoborcsoport előttTovábbra is láthatják, olvashatják a Nicolae Iorga-idézetet a kolozsvári Mátyás szoborcsoportot megcsodáló turisták. Bár tavaly, a kenőpénz elfogadása miatt elítélt Sorin Apostu polgármester leváltása után úgy tűnt, hogy december végéig megoldódik a helyzet és eltávolítják a román történész műemlékgyalázásnak minősített sorait tartalmazó bronztáblát a szoborcsoport elől, erre máig sem került sor. Az ügy stagnálásáról László Attilát, a kincses város alpolgármesterét kérdeztük. – Nem tudok pontos időpontot ígérni a tábla eltávolítását illetően, most is csak azt mondhatom: mindent a maga idejében. A kulturális miniszter bűnügyi feljelentést tett az ügyészségen a tábla miatt, valószínűleg bírósági ügy lesz belőle. Én azt mondom, meg kell várni a bírói végzést, ennek birtokában kötelezhető az önkormányzat a tábla eltávolítására. Ezt természetesen most is megtehetném, de ha a helyhatósági választások után létrejön egy őrültekből álló tanács, az azonnal visszahelyezheti a táblát, és kezdhetjük elölről az egészet. Ha viszont meglesz a bírói határozat, hosszú távú döntést hozhatunk a tábla eltávolításáról. Valószínűleg hónapokig kell még várni arra, hogy megoldódjon az ügy – jelentette ki László Attila. Nagy Székely Ildikó e-nepujsag.ro Erdély.ma 2012. június 8.Kiknek áll majd a zászló?Vasárnap reggeltől urnákhoz várják a szavazókat a helyhatósági választásokon A holnapi kampánycsend után vasárnap reggel héttől az urnákhoz várják a szavazókat a helyhatósági választásokon, melyeken eldől, kik kapnak négy évre polgármesteri, helyi tanácsosi, megyei tanácselnöki és megyei tanácsosi mandátumokat. Újdonság, hogy több településen már nem két, hanem három magyar politikai szervezet jelöltjei szállnak harcba tisztségért. „Ahogy szétnézek, úgy látom, már győztünk, de óriási kihívás előtt állunk: meg kell őriznünk mindazt, amit eddig elértünk” – jelentette ki tegnap este Kelemen Hunor az RMDSZ Maros megyei kampányzáró rendezvényén. A szövetségi elnök arra utalt, hogy több ezres tömeg gyűlt össze a Maros partra meghallgatni a jelöltek – elsősorban Frunda György és Lokodi Edit Emőke – kortesbeszédeit, majd a szabadtéri színpadon fellépő együtteseket. A rendezvénybe videotelefonon bekapcsolódott a legendás labdarúgó, Bölöni László is, aki azt üzente a résztvevőknek: Frunda Györgyben látja a garanciáját annak, hogy szülővárosában rendben mennek majd a dolgok. Erős, feszes kampány Egy nappal előtte, szerda este Kelemen Hunor a csíkszeredai kampányzáró rendezvényen vett részt, amelyen feszesnek és erősnek nevezte a vasárnap sorra kerülő helyhatósági választások ma záruló kampányát. Hozzátéve: a szövetség hiteles emberekre és az eddigi eredményekre épített. A csíkszeredai kampányzárón Kelemen elmondta, a választási kampányból azt lehet leszűrni, hogy az emberek azokra a megoldásokra kíváncsiak, amelyeket a politikusok a lakosság problémáinak orvoslására kínálnak. Nem az egymásra mutogatás, valamint a sárdobolás érdekli őket – fűzte hozzá –, hiszen abból soha nem származik eredmény a közösség számára. A szövetség csík- és gyergyószéki szervezetének kampányzáró rendezvényén Kelemen Hunor az önkormányzatokban való erős magyar képviselet fontosságát hangsúlyozta. A helyi sportcsarnokban összegyűlt többezres tömeg előtt mondott beszédében az RMDSZ elnöke kifejtette, azért fontos, hogy erős magyar képviselet legyen az önkormányzatokban, mert ott lehet megvédeni az eddig megszerzett jogokat. „Nagy nap ez a mai, több ezren gyűltünk össze azért, hogy megerősítsük: ez az önkormányzati csapat a közösséget, Székelyföldet, Erdélyt építi. Erre vállalkozott országszerte a szövetség több mint tízezer jelöltje” – fogalmazott az RMDSZ-elnök. Borboly Csaba: lapátoljunk együtt Borboly Csaba, Hargita megyei tanácselnökjelölt kortesbeszédében elmondta, a közösségépítésben a székelység csak magára számíthat. „Az elmúlt négy évben a három térség Csík, Udvarhely és Gyergyó együttműködve dolgozott. Azonban van még tennivaló, hiszen az elmúlt időszakban láthattuk, csak magunkra számíthatunk. Ezt a munkát szeretnénk folytatni, ehhez kérjük támogatásukat” – fogalmazott Borboly. Majd a kampányzáróra meghívott Neoton Família dalszövegét is idézte: „Nem szállunk ki a hajóból./ A kedvező szél nem ér mindig el./ Sajnos gyakran lapátolni kell”. Majd arra kérte a hallgatóságot, hogy folytassák együtt a lapátolást, azaz a kemény kitartó munkát. Eckstein „hada” Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje támogatói hadát sorakoztatta fel tegnapi kampányzáró sajtótájékoztatóján. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök szerint Eckstein kellőképpen támogatja az egyházakat, Boros János volt alpolgármester szerint, ha minden magyar az RMDSZ jelöltjére voksolna, győzhetne is, László Attila alpolgármester úgy vélte, Eckstein ötleteit sokan fogják még felhasználni útvezetőként, Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója szerint egy jó polgármester – mint amilyen Eckstein-Kovács Péter – nyugodttá, kiegyensúlyozottá tehetné a magyar hivatásos, a civil és az egyházi szféra működését. Marius Tabacu filmrendező azt emelte ki, nem az a fontos, hogy milyen nemzetiségű a jelölt, hanem az, hogy jól tenné-e a dolgát, véleménye szerint pedig az RMDSZ jelöltje egy megbízható ember. A polgármesterjelölt utolsó vallomásként megjegyezte, akkor határozta el indulását, amikor Sorin Apostu korábbi polgármester lemondott, hiszen úgy érzi, ezzel komoly lehetőség nyílt arra, hogy megnyerhesse a választásokat. Családbarát Szentgyörgy Családbarát Önkormányzat díjban részesítette Sepsiszentgyörgy önkormányzatát az RMDSZ. A díjat Kovács Péter főtitkár adta át Antal Árpád polgármesternek. A szövetség főtitkára emlékeztetett, az RMDSZ azokat az önkormányzatokat részesíti e kitüntetésben, akik jó példát mutattak a gyermekes családok életfeltételeinek javítását szolgáló intézkedéseikkel, a gyermekeket és fiatalokat támogató programjaikkal, ezek kivitelezésében pedig együttműködnek a civil, ifjúsági és egyházi szervezetekkel. „Elég átutazni a városon, és látszik a látványos fejlődés. Az elmúlt négy év alatt több új játszótér jött létre, mint amennyi összesen addig volt a városban. A közlekedés biztonságossá tétele érdekében az önkormányzat a járdafelújítási munkálatoknál figyelembe vette a babakocsival közlekedő szülők igényeit is” – sorolta Kovács. Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. július 21.„Bert lelkipásztor akarok lenni!”Holland házaspár tizenöt éve a Pataréten Sokadik eset: múlt héten ismét a hulladékot szállító kocsi kerekei alá csúszott egy szemetet válogató gyermek a Pataréten. A tizenegy éves kislány életét vesztette. Ahhoz, hogy el tudják temetni, először nyilvántartásba kellett venni, hiszen a telep lakóinak legalább a fele semmiféle hivatalos okmánnyal nem rendelkezik. Így történt meg, hogy gyakorlatilag egyszerre állították ki a születési és a halotti bizonyítványt is. Történik mindez alig 2 kilométerre az európai fővárosi rangra pályázó Kolozsvártól. A szeméttelep felszámolása, az európai normáknak megfelelő hulladéktároló létrehozása okán a pataréti romák helyzete ismét a helyi önkormányzat napirendjére került. A tragikus eset csupán szomorú adalék: ráirányíthatja a hatóságok figyelmét arra, hogy Patarét nem csupán higiéniai kérdés, ideje lenne valamiféle értelmes megoldást találni az ott élő roma közösség helyzetére. Azok, akik nem közömbösen, vagy elutasítóan viszonyulnak a Patarét-kérdéshez, abban reménykednek, hogy a rosszemlékű Sorin Apostu féle álláspont, miszerint „ha felszámolják a szeméttelepet, elkotródnak a cigányok is”, a múlté. Ez a típusú problémamegoldás nemhogy hatástalan, embertelen, hanem Kolozsvárhoz méltatlan. E közösség tagjainak szüksége van az önkormányzat támogatására. Ha az illetékes helyi hatóságok továbbra sem vesznek róluk tudomást, semmi esélyük a boldogulásra. Ha ugyanis nincsenek személyi okmányaik, nem tudnak segélyért folyamodni, amelyre különben a törvények szerint jogosultak lennének. Nem tudják őket alkalmazni, nem tudnak ingyenes orvosi ellátásba részesülni, gyermekeiket iskolába íratni. Egy új, integrált szeméttelep létrehozása csak részben jelent munkalehetőséget a szemétválogatást 40 éve kényszerűségből magára vállaló, közel 2000 lelket számláló roma közösség számára, amelynek apraja-nagyja hóban, kánikulában gyakran napi tizenkét órát tölt a hulladékhegyek közt, táplálékuk jelentős része a környező nagyáruházak lejárt termékeiből áll össze. Minderről Looij Lambertus Johannes, a ProRroma Alapítvány alelnöke beszélt lapunknak. Közismert nevén Bert lelkipásztor Hollandiából jött igét hirdetni Romániába. Bevallása szerint azon vallásos emberek közé tartozik, akik nem csak prédikálnak, hanem cselekednek is. Húsz éve járt először az országban, tizenöt éve került a Patarétre. Feleségével, Margriet asszonnyal gyakorlatilag magukra vállalták ennek a közösségnek minden gondját-baját. Három gyermeket fogadtak örökbe, a két kislány a szamosújvári árvaházból került hozzájuk 9 évesen, a kisfiú, Benny nevelőszüleivel együtt részt vesz a telepen folyó munkálatokban. – Tizenöt évvel ezelőtt jártunk először Pataréten. Láttuk a nyomort, elkeseredettséget, kérdeztük, miért nem tesz már valaki valamit? Mondták: lehetetlen! Ez volt az a varázsszó, ami mozgásba lendített, ami arra ösztökélt, hogy tegyek valamit ezért a közösségért. Akkor még nem tudtam elképzelni, mihez is fogok kezdeni, ennek ellenére úgy döntöttünk feleségemmel, belevágunk. Mindenekelőtt igyekeztünk a közösség tagjainak a bizalmába férkőzni, ennek hiányában ugyanis nem számíthattuk együttműködésükre, enélkül pedig nem lehet eredményt elérni. Margriet például odaállt melléjük, a hulladékot válogatókkal együtt dolgozott, üveget mosott stb. Nagyon nehéz a kívülről becsöppenőknek megmondani, hogy ezt meg ezt kell tenni, ha nincs meg ez a bizalom, ha nem nyitottak irányunkba. Apró lépésekkel kezdtük, az elején fogalmunk sem volt, milyen intézmények segítségére lehet számítani. Menet közben derült ki, hogy létezik többek közt egy hollandiai ProRomi Alapítvány, amely a roma közösségek integrációjával foglalkozik, velük együttműködve hoztuk létre romániai változatát, a ProRromá-t, amelynek én vagyok az alelnöke. Elkezdtek innen-onnan támogatások is érkezni, többnyire ezek nagysága határozta meg, hogy milyen terveket tudunk megvalósítani. Szerencsénkre úgy alakult, hogy amikor nagyon kellett valamire pénz, váratlan külső segítség érkezett, rendszerint előkerült a hiányzó összeg. Nehéz szegényen élni, de még nehezebb szegényen meghalni. Még az elején volt, azokban az években, amikor odakerültünk: pénz híján a család nem tudta eltemetni a hozzátartozót, a tetem ott hevert a barakkban a nyári 40 fokban. A többiek – gyerekek, felnőttek – ott ettek, aludtak mellette. Volt egy kis pénz a számlánkon, amit arra gyűjtöttünk, hogy elmegyünk a gyerekekkel valami finomat enni. Mondtam nekik, hogy sajnálom, de ebből a pénzből inkább kifizetjük a temetést. Nem sokkal később hirtelen arra ébredtünk, hogy a számlánkra egy ismeretlen jóakaró hatalmas összeget utalt. Akkor biztos voltam abban, hogy nekem itt küldetésem van. Hogy nem véletlenül kerültem ide. És lám, hogyha egymásra vigyázunk, a Jóisten is vigyáz ránk. Ezzel az adománnyal lehetővé vált, hogy az alapítvány megvásárolja azt a pataréti földterületet, ahol jelenleg a roma közösség él, és hogy elkezdjünk építkezni. Már korábban is húztunk fel barakkokat azzal a kockázattal, hogy le fogják bontani. Nem volt mit tenni, nem nézhettem, hogy családok alusznak szabad ég alatt, a gyerekeket megharapják a patkányok. A barakkokat saját erőnkből építjük fel, eddig 40-et sikerült összehozni. Mindig akadnak alkalmi segítségek, múlt héten például Hawaii-ról érkező fiatalok egy csoportja ásta egész álló nap a sáncot. Nemsokára dél-amerikaiakat várunk. Belgiumból, Hollandiából, Amerikából is sokszor voltak önkéntes csoportok, elsősorban fiatalok. – Elgondolni is rossz, milyen veszélyeknek, betegségeknek vannak kitéve a kolónián a gyermekek. Kapnak-e segítséget ezen a téren? – A gyermekeknek nagy az ellenálló képességük. Baj inkább a tüdejükkel van. A faanyagot, amit a szeméttelepen találnak, többnyire építkezésre használják, nem azzal fűtenek, hanem minden mással, ami ég. A tűzre dobott műanyag gyakran mérgező füstöt bocsát ki, ez megviseli őket. A hatóságok szerencsére segítettek annyiban, hogy hetente kétszer orvost küldenek ki, aki megvizsgálja őket, gyógyszert ír fel. Afféle családorvos. Ez persze azt is jelenti, hogy a közösség tagjait ilyenformán nyilvántartásba veszik, hiszen soknak születési bizonyítványa sincs, nemhogy egészségügyi biztosítása. Türelmesen végigjárjuk velük a hivatalokat, igyekszünk megszerezni minden papírt, ez nagyon nehéz feladat, de kitartással, sok kilincseléssel és imával sikerül. – Komoly sikerélmény az óvoda. Hány gyerekkel tudnak foglalkozni? – Megdöbbentett, mennyi a piszkos, fertőzött, szerencsétlen gyermek. Először csak lecsutakoltuk őket, aztán igyekeztünk valamennyi táplálékot is biztosítani számukra. Adódott egy épület a környéken, ami valamennyire alkalmasnak tűnt ahhoz, hogy ott gyerekekkel foglalkozzunk. Épp akkor járt arra egy osztrák csapat, az ő – váratlan – anyagi támogatásukkal sikerült meg is venni az épületet. Jelenleg két csoport működik 14-14 gyerekkel. A telepen körülbelül 200 gyerek van, de egyelőre ennyit tudunk befogadni. Ahogy látom a sok gömbölyödő hasat, ez a szám hamarosan nőni fog. Itt jegyezném meg, hogy tervezünk felnőttképzést is, mert a gyermek Isten áldása, de amikor nem tudod táplálni, ellátni őket, akkor nem szabad többre vállalkozni. Az ész, az ítélőképesség is Isten ajándéka, amit azért adott, hogy használjuk. Ezt kell velük megértetni. Óvodánk nem részesül állami támogatásban, a hatóságok tudnak rólunk, elismerik munkánkat, de nincs szó arról, hogy fizetett pedagógust küldjenek, aki szakszerűen foglalkozik a gyerekekkel. A feleségem teszi ezt, önkéntesekkel, minden tudásukat, szeretetüket bevetve. Jó munkát végeznek, hiszen vannak pozitív visszajelzések: azok a gyermekek, akik a mi óvodánkból kerülnek ki, megállják a helyüket az első osztályban, sokuk úgy kerül oda, hogy ismeri az ábécét – miközben a szülők legnagyobb része írástudatlan, vagy minimális ismeretekkel rendelkezik. Tavaly 14 ovisból 12 ment elsőbe, ezek közül 9 be is fejezte az első osztályt. A pataréti gyermekek Szamosfalvára járnak iskolába, ahol szerencsére befogadják őket, nincs szó kiközösítésről. Csak a szállításukkal van baj, a gyermekek kicsik, a távolság nagy, nehezen oldható meg kísérgetésük. Senkit sem köteleztünk arra, hogy jöjjön óvodába, hanem olyan környezetet teremtettünk, hogy a gyermekek kedvtelésből csatlakozzanak. Mindenekelőtt alapvető dolgokra tanítjuk meg: kezet mosni, evés előtt imát mondani, vécépapírt használni, az egymással való viselkedésre, bocsánatot kérni … mindezt az agresszív szülői modellek „csiszolására”. Ezek az intelmek meg is maradnak, visszahatnak a családra, mesélik a szülők, hogy otthon a gyermekek őket is figyelmeztetik a kézmosásra, evés előtti imára. Nem volt egyszerű megértetni a szülőkkel a tanulás fontosságát, az óvoda hasznát. Ódzkodtak a gyermekeket elengedni az óvodába, mivel akkor nem tudnak segíteni a szemétválogatásban. De végül megértik, hogy ez mennyire fontos. Hónapokig magyaráztuk türelmesen: nem tudnak írni, olvasni, ha bezárják a szeméttelepet, nem lesz mihez kezdeniük. Mi megtanítjuk őket, amire csak lehet, különben nem fognak boldogulni. Megértették, most már várólista van az óvodásoknál. – Jó vagy rossz a patarétiek szempontjából a szeméttelep felszámolása? – Nyilván jó döntés, a romák többsége azonban megélhetését veszti el. Lehetetlen, hogy a városban alkalmazzák őket. Remélem, hogy az új szeméttelepen szükség lesz a munkájukra, ez az egyetlen esélyük. Ezzel az életmóddal vannak megszokva, lehetővé kellene tenni számukra, hogy továbbra is szemétválogatással foglalkozzanak. Jó volna, ha hivatalosan is alkalmaznák valamennyit. Ha valaki szállítási céget indít, olyan sofőröket alkalmaz, akinek több éves tapasztalata van. Ez a helyzet itt is. Ezek az emberek 40 éve válogatják Kolozsvár szemetét. Bár nem világos, mennyi is a napi bevételük, úgy saccolom, hogy a családok körülbelül 50 lejt tudnak összehozni. És mert ennek a leírhatatlan nyomornak is vannak fokozatai: a legszegényebbek azok, akiknek nincs lovuk, szekerük se. Hiába gyűjtik össze a kiválogatott szemetet, nem tudják elszállítani, vagy csak részben. – Mennyire érzi veszélyesnek ezt a helyet? Mennyire úr az erőszak a telepen? – Még eddig nem loptak el tőlem semmit, meg sem vertek. Nem mondhatom, hogy nem voltak „éles” helyzetek, amikor közbe kellett avatkoznom, mert baltával estek egymásnak. Érdekes módon nagy a szolidaritás közöttük. Amikor a múlt héten a villám belecsapott az egyik férfibe, aki meghalt, szó nélkül összeadták a pénzt a temetésre. Voltam már tanúja olyan jelenetnek is, hogy a kéregetőnek ők hamarabb adtak, mint mások. Képzeljék, a múltkor a cunami áldozatainak gyűjtöttek. Sajnos a szenzációhajhász sajtó egyáltalán nem segít a romákról alkotott kép árnyalásában, a mentalitásváltásban. Rendszerint azok a hírek kerülnek előtérbe, amelyek negatívak. Nem azt mondom, hogy ezek nem igazak. De elsősorban a negatív hír kerül a sajtóba, a sok kis pozitív élmény, előrelépés, ami valóban nem sajtószenzáció, de amire lehet és érdemes építkezni, az elmarad. Azt biztos megírják, hogy tyúkot lopott. Persze, a lopás elítélendő, senki sem állítja az ellenkezőjét. De tudják, milyen, amikor nyolc gyerek bőg, hogy éhes? Gyakran nincs más megoldás. Márpedig elfajult, buta cigány van bőven, nem nehéz őket pellengérre állítani. – Életüket végérvényesen Kolozsvárhoz kötötték? – Nem is olyan régen valamelyik pataréti kisgyereknek tették fel a szokásos kérdést: „mi leszel, ha nagy leszel?” Széles mosollyal mondta: „Bert lelkipásztor akarok lenni!” Ha csak erre gondolok, azt mondom, megérte a Pataréten töltött tizenöt év. SZÉKELY KRISZTA Szabadság (Kolozsvár) 2012. szeptember 13.A Mátyás-szoborcsoport ügyében is vizsgálja Sorin Apostut a rendőrségMűemlékeken és védett övezeteken elvégzett engedély nélküli beavatkozás miatt indított kivizsgálást a rendőrség csalásokkal foglalkozó ügyosztálya Sorin Apostu volt kolozsvári polgármester ellen. A Krónika napilap internetes oldalán csütörtökön idézte a rendőrség szóvivőjét, aki szerint tavaly júniusban hárman is büntetőfeljelentést tettek a városvezető ellen, mivel az engedély nélkül végzett el beavatkozásokat bizonyos műemlékeken, valamint védett területeken. A szóvivő nem pontosította, mely műemlékről van szó, a vizsgálatokról beszámoló kolozsvári sajtó azonban tudni véli, hogy a Mátyás-szoborcsoport elé elhelyezett magyarokat sértő felirat ügyében folyik a vizsgálat. A kolozsvári Mátyás-szoborcsoportot 2011 áprilisában avatták fel újra a román és a magyar kormány közös támogatásával végzett restaurálás után. Egy hónappal később a szobor talapzatánál ismeretlen tettesek bronztáblát helyeztek el egy Nicolae Iorga román történésztől származó, Mátyás román eredetére utaló idézettel: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult." A tábla elhelyezését Sorin Apostu akkori polgármester történelmi jóvátételnek nevezte. A Krónika szerint a tábla ügyében három feljelentést is tettek az ügyészségen. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az akkor Kelemen Hunor vezette román Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium a tábla törvénytelen kihelyezését, Gheorghe Funar ultranacionalista politikus, volt kolozsvári polgármester pedig a tábla eltávolítását kifogásolta. A tábla Funar polgármestersége idején került a szobor talapzatára. Sorin Apostu volt polgármester 2011 novembere óta vizsgálati fogságban van. A vád szerint polgármestersége alatt mintegy 94 ezer euró értékben fogadott el csúszópénzt vállalkozóktól azért, hogy azok sikeresen szerepeljenek a polgármesteri hivatal által meghirdetett közbeszerzéseken. MTI Erdély.ma 2012. szeptember 15.Akár ma is eltávolítható a Iorga-tábla a Mátyás-szoborról?A törvénytelen táblaelhelyezésért vizsgálják Apostut A börtönbüntetését töltő Sorin Apostu volt polgármester ellen újabb rendőrségi vizsgálat indult: a műemlékeken elkövetett engedély nélküli beavatkozást kérik számon rajta. A Mátyás-szoborcsoport talapzatán elhelyezett Iorga-tábláról van szó, amelyet az újraavatás után titokban, törvénytelenül helyeztek el. Városházi források szerint most nem lehet a táblát eltávolítani, mert annak kapcsán Sorin Apostu ellen bűnvádi panaszt nyújtottak be. Eckstein-Kovács Péter volt szenátor, ügyvéd szerint a Iorga-táblát bármikor eltávolíthatja az önkormányzat, mivel így csak az elkövetett törvénytelenséget hozza helyre. László Attila volt RMDSZ-es alpolgármester azt mondta: elrendelte a Iorga-tábla eltávolítását, ám Apostu ezt meggátolta. Máté András Levente Kolozs megyei RMDSZ-elnök úgy látja, meg kell várni a kivizsgálás végét. Gergely Balázst a tábla elhelyezése miatt 2011 májusában tett feljelentése kapcsán hétfőn hallgatja meg tanúként a rendőrség. Szabadság (Kolozsvár) 2012. szeptember 17.HírsalátaNEVE EZUTÁN: KOZMUTZA FLÓRA. A kolozsvári hallássérültek intézetét dr. Kozmutza Flóra gyógypedagógusról, pszichológusról, Illyés Gyula író feleségéről nevezik el. Kozmutza Flórát rokoni szálak fűzték Kozmutza Kornélhoz, az egykori kolozsvári Kozmutza-szanatórium megalapítójához. A volt Kozmutza-szanatóriumot 1957 óta birtokolják a magyar hallássérültek. Ez az egyetlen intézmény Romániában, ahol magyarul zajlik a hallássérültek oktatása. Illyés Gyuláné dr. Kozmutza Flóra 1905-ben született Budapesten. A magyar gyógypedagógiai pszichológia művelőjeként, megújítójaként vált ismertté. (Paprika Rádió) TÖRVÉNYTELEN „JÓVÁTÉTEL”. A Mátyás-szoborcsoport ügyében is vizsgálja a rendőrség Apostut. Műemlékeken és védett övezeteken elvégzett engedély nélküli beavatkozás miatt indított kivizsgálást a rendőrség csalásokkal foglalkozó ügyosztálya Sorin Apostu volt kolozsvári polgármester ellen. A rendőrség szóvivője szerint tavaly júniusban hárman is büntetőfeljelentést tettek a városvezető ellen, mivel az engedély nélkül beavatkozást végzett a műemlékeken. A kolozsvári sajtó tudni véli, hogy a Mátyás-szoborcsoport elé elhelyezett, magyarokat sértő felirat ügyében folyik a vizsgálat, pontosabban Nicolae Iorga román történésztől származó, Mátyás román eredetére utaló idézetért, miszerint: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.” Annak idején a felirat elhelyezését Sorin Apostu történelmi jóvátételnek nevezte. (Paprika Rádió) V. C. TUDOR FENYEGET. Felháborító és megdöbbentő kijelentésre ragadtatta magát a magyarellenes retorikájáról ismert Corneliu Vadim Tudor: gégéje elvágásával fenyegette meg Vass Ádámot, a Kolozsvári CFR labdarúgócsapatának magyar válogatott középpályását. „Ez a Vass magyarnak mondja magát, de nem magyar, hanem egy szamár! Hogy mondhat ekkora hülyeséget? Van egy tetoválás a nyakán, én láttam, Magyarország címerével és egy térképpel, amely magában foglalja Erdélyt is! Le kellene ragasztani a tetoválását egy ragtapasszal, amikor a román bajnokságban pályára lép, máskülönben nem tudom, miként tudnánk eltávolítani a tetoválását anélkül, hogy elvágjuk a gégéjét. (Szatmar.ro) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. szeptember 18.Gergely Balázs: nem a rendőrségen múlik a Iorga-tábla eltávolításaNem a rendőrségen fog múlni a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé törvénytelenül kihelyezett Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla eltávolítása – jelentette ki kérdésünkre Gergely Balázs az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, azt követően, hogy hétfő délelőtt a Kolozs Megyei Rendőrség tanúként kihallgatta őt ez ügyben. A Krónika érdeklődésére Gergely elmondta: a kihallgatás egy órát tartott, a rendőrség magatartása meglepő módon teljes mértékben korrekt volt. „Abszolút bizakodásra ad okot a kihallgató tiszt hozzáállása, nyilvánvaló, hogy a rendőség is bűncselekménynek tartja a tábla kihelyezését. Úgy érzem, záros határidőn belül pont kerül a nyomozás végére” – nyilatkozta Gergely Balázs. Hozzáfűzte, a rendőrség komolyságát jelezi, hogy a korrupció miatt már korábban letartóztatott Sorin Apostu egykori kolozsvári polgármester személyében a rendőrség már az ügy gyanúsítottját is megnevezte. Mint részletezte, a rendőrség megígérte: a 15 hónapos büntetőjogi eljárás nyomozati szakaszát rövidesen lezárják. Gergely Balázs ugyanakkor kijelentette: a jogsértés, az engedély nélküli beavatkozás olyannyira nyilvánvaló, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatalnak a nyomozás lezárásától függetlenül erkölcsi kötelessége, hogy a saját hatáskörében lépjen és a táblát eltávolítsa. Hozzáfűzte: bízik abban, hogy az új városvezetés nem várja meg a büntetőeljárás végét, hiszen hivatalosan kinyilvánított céljuk a normalitás helyreállítása Kolozsváron. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ugyanakkor hétfőn közleményt adott ki, amelyben többek közt kifejtik, az EMNP alelnöke a rendőröknek a hétfői kihallgatáson elmondta, fenntartja a feljelentésben leírtakat: a szoborrestauráció dokumentációja alapján a Iorga-idézetet tartalmazó bronztáblát törvénytelenül helyezték ki. Mint arról beszámoltunk, Gergely Balázs 2011 májusában, akkor még az EMNT megyei elnökeként, a magyar közösséget sértő bronztábla kihelyezésének másnapján tett büntetőfeljelentést ismeretlen tettes ellen. A kolozsvári rendőrség a múlt héten közölte, hogy műemlékeken elvégzett engedély nélküli beavatkozás miatt vizsgálatot indítottak Sorin Apostu volt polgármester ellen. Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár) 2012. október 17.Magyarbarát tanácsülés Kolozsváron: az ötnyelvű táblákról és magyar intézmények támogatásáról döntöttekJóváhagyta a kolozsvári tanács tegnapi ülésén az ötnyelvű turisztikai tájékoztató táblák kihelyezését a kincses város műemlékeire – közölte lapunkkal Horváth Anna alpolgármester. A költségvetés-kiegészítésre vonatkozó határozat kulturális fejezetének befektetések alfejezetében az szerepel, hogy a helyi tanács 60 ezer lejt fordít a táblákra. Mint ismeretes, a Kolozs Megyei Tanács még az előző összetételében megszavazott 60 ezer lejt a célra, Radu Moisin korábbi ügyvezető polgármester azonban másra kívánta fordítani a pénzt. Elődje, Sorin Apostu sem támogatta az ötnyelvű táblákat. A román, magyar, német, angol és francia nyelvű táblák kihelyezését a korrupciós vádak miatt később lemondott Apostu azért ellenezte, mert szerinte „a magyar nem világnyelv”. Horváth Anna közölte, a táblákat nyugati mintára a műemlék épületek mellé állítanák, reményei szerint erre már jövő év elején sor kerülhet. A kolozsvári tanácsosok a tegnapi ülésen szinte vita nélkül, egyhangúlag hagyták jóvá a magyar vonatkozású határozattervezeteket. Horváth Anna alpolgármester azt reméli, „ez az első lépés a normalitás felé”. A testület költségvetés-módosító ülésén elsőként a Kolozsvári Állami Magyar Színház által kétévente megszervezett Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál számára hagyta jóvá egyhangúlag a 250 ezer lejes támogatást. De valamennyi tanácsos megszavazta a Pont Csoport egyesület 10 ezer lejjel történő támogatását is, az összeget a Kolozsvár Európa ifjúsági fővárosa pályázat népszerűsítésére költheti a magyar civil szervezet. A viszonylag gördülékenyen lezajló tanácsülésen csak a városháza és a Helikon Alapítvány között megkötött társulási szerződés váltott ki kisebb vitát. A Szociálliberális Unió soraiból Ioana Sanda Borza kétségbe vonta a támogatás jogosultságát, az alapítvány tevékenységét kérte számon, illetve a szépirodalmi lap példányszámára volt kíváncsi, szerinte ugyanis „ha pénzt kérsz, illik bemutatkozni”. Magyar fülnek kész felüdülés volt hallani, ahogy a PDL-s tanácsosok „megvédték” a Helikont. Emil Boc polgármester leszögezte: az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó önkormányzat számára elengedhetetlen, hogy a város multikulturalitását bizonyító intézményeket támogassa. Ioan Pop PDL-s tanácsos meglepetését fejezte ki, hogy éppen egy liberális tanácsos köt bele a patinás irodalmi folyóiratba, illetve értetlenségének adott hangot amiatt, hogy az ellenzéki tanácsos tájékozatlan a Helikont illetően. Horváth Anna alpolgármesternek és Csoma Botond frakcióvezetőnek így csupán a tényközlésekre kellett szorítkozniuk. A javaslatot végül egy tartózkodással, egyhangúlag megszavazta a testület. „Szeretném hinni, hogy ez a tanácsülés csak a normalitás útján megtett első lépés volt” – jelentette ki a Krónikának az ülés végeztével Horváth Anna. A kifejezetten magyar vonatkozású napirendi pontok mellett a testület arról is döntött, hogy összesen egymillió lejt utal ki a kolozsvári kórházak karbantartására és a felszerelés korszerűsítésére. Arról is határoztak, hogy megkezdik a tárgyalásokat a Fellegvár felújításáról a tulajdonosokkal, ugyanis mint elhangzott, jelen állás szerint engedélyük nélkül még a közvilágítást sem szereltetheti fel az önkormányzat. Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár) 2013. november 8.Ötnyelvű felirat a Bánffy-palotán, ferences kolostoronHosszú politikai egyeztetés, göröngyös út vezetett a tegnapi akcióhoz Négy műemlékre került ötnyelvű turisztikai tájékoztatótábla tegnap Kolozsvár belvárosában, több helyi tisztségviselő (Máté András megyei RMDSZ-elnök, Horváth Anna alpolgármester, Csoma Botond tanácsi frakcióvezető, Vákár István megyei tanácselnök-helyettes, Hegedűs Csilla volt művelődési államtitkár) jelenlétében. Az engedélyeztetési, szövegegyeztetési és kivitelezési folyamat a múlt év eleji ötlettől mostanáig húzódott. Amint arról lapunk hasábjain több ízben beszámoltunk, Vákár István kezdeményezésére tavaly február végén a Kolozs Megyei Tanács úgy határozott, 60 ezer lejt ajánl fel a kolozsvári önkormányzatnak arra a célra, hogy ötnyelvű (román, magyar, német, angol és francia) tájékoztatótáblákat helyezzenek el a műemlék épületeken, szobrokon és szoborcsoportokon. Ez egyébként a multikulturalitást tükrözni hivatott városfejlesztési stratégia része, amelyet 2006-ban fogadtak el. – Nagyon boldog vagyok! Végre teljesült az egyik, talán a legfontosabb célkitűzésem, álmom – mondta tegnap Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, miközben a szakosodott cég munkásai a Bánffy-palota falán elhelyezték az első turisztikai tájékoztatótáblát. Az akcióra mintegy órás késéssel került sor, ugyanis a vállalat dolgozói kezdetben Bonchidára igyekeztek, azt hitték, oda kell majd elhelyezni az átlátszó alapon fekete betűkkel ellátott táblát. Az elején a felirat pontos helye sem volt biztos, aztán a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal egyik munkatársa sürgősen a helyszínre hozta a teljes dokumentációt. Innen már egyenes út vezetett az ötnyelvű (román, magyar, német, angol és francia) tájékoztatótábla elhelyezéséhez. Tegnap a Bánffy-palotán kívül a következő helyekre kerültek feliratok: a Szentegyház utcai Római Katolikus Státus bérházai, a római katolikus plébániaház, illetve a ferences templom és kolostor. Legalább ugyanilyen ügyes-bajos volt a más városokban már hosszú évek óta alkalmazott tájékoztató módszer kivitelezése. Amint arról több ízben írtunk, Vákár István RMDSZ-es alelnök kezdeményezésére, Alin Tişe elnök beleegyezésével a Kolozs Megyei Tanács 2012. februári határozata értelmében a grémium 60 ezer lejt különített el az önkormányzat számára annak érdekében, hogy ötnyelvű turisztikai tájékoztatótáblák kerülhessenek a kincses városban levő műemlékek elé. Mindenki joggal kérdezheti: miért volt szükség a megyei döntéshozó testület anyagi támogatására, hisz a kolozsvári városháza és tanács az illetékes? Mint ismeretes, Sorin Apostu 2001. november elején bekövetkezett, korrupció miatti letartóztatását követően Kolozsvár vezetését ideiglenesen a Nagy-Románia Párt (PRM) egyik volt tisztségviselője, Radu Moisin vette át, így nem volt reális esély a helyhatóság hozzájárulására. Mi több, az átmeneti városvezető levelet küldött a megyei tanácsnak, amelyben kifejtette: módosítanák az összeg rendeltetését, azaz más célokra használnák fel. Vákár István közbenjárására az új megyei tanácselnök, Horea Uioreanu így válaszolt Moisin levelére: fenntartják az összeg eredeti rendeltetését, azaz ötnyelvű turisztikai tájékoztatótáblákat szeretnének a város több pontján látni. A Kolozsvári Városi Tanács tavaly október 17-én úgy döntött: a kapott összegből 20 ezer lejt a megvalósíthatósági tervre, 40 ezret a kivitelezésre fordít. Tavaly ilyenkor Horváth Anna azt nyilatkozta: azt tervezik, hogy év (2012 – szerk. megj.) végéig nyélbe ütik a közbeszerzési eljárással kapcsolatos adminisztratív lépéseket, illetve a kivitelezővel megkötik a szerződést, így 2013 év elejétől fokozatosan jelennek majd meg ezek a tájékoztató feliratok. A rendkívül körülményes politikai egyeztetést, illetve a közigazgatási buktatókat ékesen mutatja a több mint féléves késés. Tegnap Horváth Anna a Szabadságnak azt nyilatkozta: nem véletlen, hogy többek között Vákár István társaságában került sor a tábla elhelyezésére a Bánffy-palotára. – A helyszín sem véletlen. Az akció a normalitás felé megtett nagyon fontos lépés. Ugyanakkor azt az üzenetet is közvetíti, hogy együttműködve, két csapat erejét egy irányba mozdítva eredményt érünk el. Életem egyik legnehezebb katakomba-harca volt. Amikor a cél elérhetőnek látszott, s azt hittük, rövid időn belül kitehetjük a táblákat, akkor újabb és újabb nehézség gördült elénk. Vákár István felelevenítette a pénz kiutalásával kapcsolatos politikai egyeztetéseket. – Boldog vagyok, hogy nálunk is lehet olyasmi, ami más hazai helységben már évek óta megtalálható. Bár a megyei tanács költségvetése kisebb, mégis mi utaltuk ki az összeget, mert akkoriban nem volt erre politikai akarat a városi tanácsban. Bár végül csak két ellenszavazat volt, a megyei tanácsban határozottan fellépett az akkori ellenzék, mostani vezető politikai erő. A gyengült ellenállást segítette a szavazás előtti politikai egyeztetés, puhatolózás. Az akkori ellenzék hatalomra került, ennek ellenére támogatták kérésünket. Sikerélményünk van – fogalmazott Vákár. A táblák elhelyezése folytatódik, a tervek szerint ma a Farkas utcai református templomra is felkerülne. Amint arról a Szabadság is írt, 2009 októberében magyar és német feliratokat is tartalmazó ismertető táblákat helyezett a műemlék épületekre Szatmárnémetiben a helyi önkormányzat, bár a törvények csak román, angol és francia nyelvű tájékoztatást írnak elő. Az ingatlanok építésének körülményeit ismertető feliratok főként a történelmi városrészben található épületekre kerültek fel. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere szerint azért döntöttek úgy, hogy a törvény által kötelezően előírt román, angol és francia nyelvű felirat mellett magyarul és németül is kiírják az ismertető szöveget, mert ez utóbbi két nyelvet beszélő kisebbség tevékenyen részt vett a város és Szatmár megye életében. Emellett a turisták túlnyomó része is ezeken a nyelveken beszél. Évek óta Tordán is több – köztük magyar – nyelvű feliratok tájékoztatnak a műemlék épületek falain, a belvárosi utcanévtáblák is többnyelvűek. A megyei és helyi önkormányzat hallgatólagosan és konkrétan támogatta az ügyet, ám sokatmondó, hogy személyesen egyetlen többségi elöljáró sem vett részt a táblák elhelyezésében. Távolmaradásukat szeretnénk azzal magyarázni: a normalitás, európaiság e szerény jelzésének megvalósulása nem indokolja tömeges jelenlétüket. Szabadság (Kolozsvár) 2014. február 13.Funar szelleme lengi be KolozsvártKós Károlyra szobrok és emléktáblák emlékeztetnek szerte a Kárpát-medencében, ám Kolozsváron, ahol élete nagy részét töltötte, hiába is keresnénk ilyet. Rajta kívül több tucatra rúg azon jeles kolozsvári magyarok száma, akiknek nincs emlékhelyük a kincses városban. A közírók, műemlékvédők és politikusok egyaránt a Funar-korszak örökségének tartják ezt az állapotot, és érdemi változást sürgetnek. A magyar történelem, tudomány- és művelődéstörténet mintegy 400 olyan jeles személyiségéről tud Gaal György irodalom- és helytörténész, a Kelemen Lajos Társaság elnöke, akik Kolozsváron születtek, nőttek fel, illetve pályájuk a Szamos-parti városhoz kapcsolódik. Ennek ellenére a turista nem nagyon bukkanhat olyan köztéri emlékműre, szoborra vagy emléktáblára, amely arról tanúskodik, hogy Hunyadi Mátyáson, Bocskai Istvánon, Bolyai Jánoson, Márton Áronon, Dsida Jenőn és Reményik Sándoron kívül élt volna más, munkája és élete révén Kolozsvárhoz kötődő neves magyar. Úgy tűnik, mintha a kolozsvári magyarság kollektív emlékezete a Házsongárdi-temetőbe szorult volna vissza, több tucatnyi nagy előd életének csak a sírkő állít emléket. Mintha nem mernénk felvállalni értékeinket – legalábbis ezt sugallja az a tény, hogy a nem kellőképpen tájékozott látogató gyanútlanul elsétálhat a Római-Katolikus Egyház tulajdonában levő, látogatható Szervátiusz-gyűjtemény mellett úgy, hogy fogalma sincs annak létéről. A Szent Mihály plébánia homlokzatán ugyanis semmilyen utalás nincs az állandó tárlatra. A Szatmáry Papp Károly szülőházának táblával való megjelölése sem egy magyar civil szervezetnek, hanem a Lions Klub tagjainak jutott eszébe, a Fadrusz Jánosra vagy a kiváló asztaliteniszező és edző Paneth Farkasra emlékeztető tábla pedig kizárólag román nyelvű. Az a kezdeményezés sem magyaroktól indult, hogy avassák a város díszpolgárává a tavaly elhunyt Kőrössy Jancsit, akit a dzsesszrajongók és a szakírók nemzetiségtől függetlenül minden idők legnagyobb romániai dzsessz zongoristájaként tisztelnek. Rossz beidegződések, régi frusztrációk „A kérdésfelvetés jogos. Ennél sokkal többet lehetett volna tenni” – ismeri el Kántor Lajos közíró, a Kolozsvár Társaság elnöke. Szerinte a kolozsvári magyarságot ezen a téren jellemző apátia a Funar-korszakban gyökerezik, amikor szóba sem jöhetett, hogy magyar embernek emléktáblát, netán szobrot állítsanak. „Azóta természetesen sokat oldódott a légkör, ma sokkal nagyobb az esély a hasonló megvalósításokra. Felmerült ez már a Kolozsvár Társaságban is, az ügy szerepel majd az idei programunkban” – nyilatkozta Kántor Lajos. Csoma Botond önkormányzati képviselő, az RMDSZ frakcióvezetője úgy látja, a régi, rossz beidegződések még mindig élnek. Nehezen kezelhető frusztrációk jönnek elő, ha nem is viseltetnek ellenszenvvel a magyarság iránt, a helyi román vezetők nagyon óvatosak, ha a szimbolikus térfoglalás kerül szóba. „Azt mondják, még nem érett meg rá az idő, és hogy a nacionalisták malmára hajtaná a vizet. A polgármester az ötnyelvű műemléktábláktól is tartott, amelyekről kiderült, hogy semmilyen indulatot nem kavartak. Kétségtelen, hogy jelenleg politikailag is jóval kedvezőbbek a körülmények, mint a megelőző ciklusban, Emil Boc ugyanis sokkal nyitottabb ilyen irányban, mint Sorin Apostu volt” – nyilatkozta Csoma Botond. A képviselő szerint az áttörést az emlékállítás terén Márton Áron szobra jelentette, amelyhez, bár egyházi telken áll, az építési engedélyt a polgármesteri hivatal bocsátotta ki. Ez a vártnál zökkenőmentesebben ment végbe, nem lett volna ugyanis meglepő, ha a városvezetés akadékoskodik, lévén Márton Áron a második világháborút követően nyíltan állást foglalt a magyarság javára történő határmódosítás mellett. A potenciális ellenzőket akkor azzal sikerült elhallgattatni, hogy a püspököt a magyar hatóságok kiutasították Észak-Erdélyből azt követően, hogy szót emelt a zsidók deportálása ellen. Csoma Botond reméli, hogy az Európa Kulturális Fővárosa címért folyó versengés kedvezőbb légkört teremt a multikulturalizmus számára a szimbolikus térfoglalás tekintetében is. Az első lépésnek a prioritások megállapításának kell lenniük a helyi magyar közösségen belül. Ennek érdekében az RMDSZ tavaly ősszel összehívott egy értelmiségi kerekasztalt annak eldöntésére, hogy kik azok a jeles kolozsváriak, akik emlékezete előtt emléktábla vagy szobor állításával kellene tisztelegni. Amint elkészül a lista, konkrét lépéseket fognak tenni az önkormányzatban – ígéri Csoma. Ellenállnak a lakók A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság sajnos nem tud olyan eredményeket felmutatni, mint például a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő Egyesület – ismeri el Gaal György. Meglátása szerint ennek két fő oka van: egyrészt a Partiumban és a Bánságban javarészt olyan városvezetések voltak, amelyek megértően viszonyultak az emlékhelyállításhoz, másrészt pedig ott a püspökségek is teljes mellszéllességgel kiálltak az ügy mellett. „Nálunk ezzel szemben, beütött a Funar-korszak. Kolozsváron védekezni kellett, örülhettünk, ha nem verték le a már meglévő emléktáblákat, bár fenyegettek vele” – nyilatkozta a helytörténész. Gaal György elmondása szerint a Kelemen Lajos Társaság megkísérelt emléktáblát tenni arra a Farkas-utcai házra, amelyben a jeles kritikus Gyulai Pál élt, ám ezt meghiúsította az ott élő két román nemzetiségű lakos. Hasonló okból nem sikerült emléktáblával megjelölni a Bolyai-utcai bérházat sem, amelyben Gy. Szabó Béla lakott. Ilyen esetben perrel lehet kikényszeríteni a lakók beleegyezését, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy nem indokolt az elutasító magatartás, ám a Kelemen Lajos Társaság nem vállalkozott a jogi hercehurcára. Bánffy Miklós emléktábláját már ki is vésették, ám elhelyezésére kísérlet sem történt, a nagyközönség csupán egy emlékkiállítás során láthatta. „Kolozsváron elég szomorú a helyzet” – sommázza Gaal György, hozzátéve: az egyházak lehetnének kezdeményezőbbek ilyen téren. Főleg, hogy elég sok ingatlant, köztük iskolaépületet birtokolnak a belvárosban, ahol számos híresség tanult, tanított. Kovács Sándor kolozsvári római-katolikus esperes szerint a Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor munkáiból álló, a főtéri plébánián lévő tárlat így is eléggé ismert és látogatott, nem szükséges, hogy annak meglétét köztéri táblával is tudassák az esetleges érdeklődőkkel. Ugyanakkor elismeri, hogy részben a korábbi évekre jellemző nacionalista acsarkodásnak tudható be az indokolatlan diszkréció. A gyűjteményt idén átköltöztetik a Szentegyház utca 4. szám alá, ahol az épület homlokzatán elhelyezett tábla hívja majd fel rá a figyelmet. Táblára váró híres kolozsvári magyarok Abodi Nagy Béla festő (1918–2012) Apáczai Csere János filozófus, pedagógus (1625–1659) Bálint Tibor író, műfordító (1932–2002) Bánffy Miklós író, grafikus, díszlettervező, rendező, politikus (1874–1950) Brassai Sámuel nyelvész, filozófus, természettudós (1800–1897) Dávid Ferenc teológus, az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója (1520 körül–1579) Harag György rendező (1925–1985) Janovics Jenő színész, rendező (1872–1945) Karácsony Benő író (1888–1944) Kuncz Aladár író, kritikus, műfordító (1885–1931) Mikó Imre történész, politikus, mecénás (1805–1876) Misztótfalusi Kis Miklós nyomdász (1650–1702) Pákey Lajos építész (1853–1921) Polcz Alaine pszichológus, író (1922–2007) Ruha István hegedűművész (1931–2004) Senkálszky Endre színész (1914–2014) Szabó Dezső író (1879–1945) Szenczi Molnár Albert teológus, zsoltárköltő, filozófus, nyelvtudós, műfordító (1574–1634) Székely Bertalan festő (1835–1910) Szolnay Sándor festő (1893–1950) Erdélyi Napló (Kolozsvár), 2014. február 20.Boc: törvényesen költöztette ki az önkormányzat a romákatAngliai egyházi vezetők is kiállnak a kilakoltatottak mellett Megvédte elődje, Sorin Apostu és a saját „mundér becsületét” Emil Boc kolozsvári polgármester, amikor tegnapi sajtótájékoztatóján újságírók szóvá tették a Karjala/Coastei utcai romák 2010-es kiköltöztetésének ügyét. Boc határozottan állította: az önkormányzat törvényesen járt el, és a romák csak egy, az önkormányzatnak felróható eljárásbeli hiányosság miatt nyerték meg a pert. Boc azt is megemlítette, hogy a napokban a Daily Telegraph munkatársai több órán át tárgyaltak a városházával, miután angliai egyházi vezetők nyílt levelet intéztek Emil Bochoz, amelyben kérték: biztosítson emberhez méltó lakhatási körülményeket a kiköltöztetett 76 roma családnak. Vincze Enikő, a kiköltöztetett romák ügyével szolidarizáló egyetemi oktató megkeresésünkre elmondta: furcsállja a polgármester mostani álláspontját, ám továbbra is bízik abban, hogy a romániai igazságszolgáltatás majd orvosolja a problémát. NAGY-HINTÓS DIANA Szabadság (Kolozsvár), 2014. február 27.Visszacserélnék Kolozsvár címerétGúnyrajznak nevezte a Gheorghe Funar polgármester idejében elfogadott, jelenleg is használatos városcímert Asztalos Lajos kolozsvári helytörténész. A háromtornyos, városfalas-kapus címer használatát kérik a Funar idejében kitalált jelkép. A szakértő a Krónikának úgy értékelte, a jelkép középkori eredetű szimbólumon alapuló, 1930-ban jóváhagyott változata – melynek használatát nemrég az önkormányzati képviselő-testület liberális frakciója javasolta – mindenképp elfogadhatóbb, mint a 1999-ben bevezetett „marhaság”. Ioan Bîldea liberális tanácsos egyébként a Citinews.ro portálnak elmondta, határozattervezetet nyújtottak be a címercsere érdekében, mivel a jelenleg használatos jelképet amúgy is törvénytelenül használja a városvezetés. „A jelenlegi címer egy politikai ízű giccs, és sohasem nyerte el a Román Tudományos Akadémia Országos Címertani, Genealógiai és Pecséttani Bizottságának jóváhagyását” – mutatott rá Bîldea. Oana Buzatu, a polgármesteri hivatal szóvivője ugyanakkor a téma kapcsán úgy nyilatkozott, a kezdeményezésre az akadémia hivatalos válaszát várják, majd aszerint döntenek a további lépésekről. A szóvivő egyébként úgy tudja, a jelenlegi címer jogi szempontból törvényes. Ezzel szemben Virgil Pop építész, a regionális műemlékvédelmi bizottság titkára szerint „csimpánzoknak való címerrel” semmi esélye nincs a városnak az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére. Csoma Botond városi tanácsos, az RMDSZ frakcióvezetője a Krónikának elmondta: a Kolozs megyei RMDSZ már az elmúlt mandátumban foglalkozott a címerváltoztatás kérdésével. „A kérdést több ízben is próbáltuk napirendre tűzni, ugyanakkor egyeztettünk Sorin Apostu akkori polgármesterrel is a címer kicseréléséről. Véleményünk szerint elfogadhatatlan egy olyan címer használata Kolozsváron, amely nem felel meg a heraldika alapvető szabályainak sem, és amely a Funar ideje alatt elkövetett, számtalan törvényételen eljárásmódra emlékeztet mind a mai napig” – szögezte le Csoma Botond. Hozzáfűzte, a korábbi választási ciklus idején egyébként aláírásgyűjtést is kezdeményeztek annak érdekében, hogy a város ismét a régi, történelmi címerét használja, azonban az akkori városi tanács összetétele miatt – a Demokrata-Liberális Párt (PDL) abszolút többséggel rendelkezett – minden törekvésük kudarcba fulladt ezen a terén. „Örvendetes, hogy végre a román politikai pártok képviselői is rájöttek, hogy ez a helyzet tarthatatlan, hisz itt elsősorban nem etnikai kérdésről van szó. Természetesen az RMDSZ-frakció támogat minden olyan törekvést, amely a Kolozsvár történelmi címerének újbóli, hivatalos használatát célozza” – nyilatkozta lapunknak Csoma Botond. Kolozsvár háromtornyos, városfalas-kapus címere a szűcs céh 1369-ben kelt oklevelének pecsétjén tűnt fel első ízben. A két világháború közötti Romániában királyi rendelet született Kolozsvár címeréről, amely a középkori eredetű címer használatát erősítette meg. 1948-ban Romániában általános jelleggel betiltották a megyék és a városok címerének használatát, de az 1968-as közigazgatási átalakítást követően ismét bevezették a címereket; az ekkor tervezett „szocialista” címeren szintén megjelent a háromtornyos, városfalas-kapus motívum. 1999-től az akkori városvezetés egy teljesen új címert kezdett használni, amelyet az önkormányzat a szakértők és a lakosság véleménye ellenére is megtartott. Kiss Előd-Gergely Szabadság (Kolozsvár), 2014. május 29.Újabb korrupciós botrány robbant ki KolozsváronA megyei önkormányzat vezetője érintett az ügyben Sorin Apostu korábbi kolozsvári polgármester korrupciós ügyéhez hasonló botrány látszik kibontakozni az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tegnapi kolozsvári házkutatásait követően, azzal a különbséggel, hogy ezúttal nem a helyi, hanem a megyei önkormányzat egyes ügyleteinek törvényességére kíváncsi a „rettegett” hatóság. Bár a hivatalos információk még meglehetősen diszkrétek, egyes ügyészségi források szerint a repülőtér új kifutópályájának kivitelezése, vagyis a munkálatok odaítélése során merült fel csúszópénz adásának/elfogadásának gyanúja. Tegnap Kolozsváron 11 házkutatást tartottak magánszemélyek lakásain, továbbá cégek és intézmények székhelyein, így többek között Horia Uioreanu megyei tanácselnök házában és irodájában. Lapzártánkig senkit sem vettek őrizetbe, de a vizsgálat még javában folyt – Uioreanu emiatt például nem vett részt a megyei önkormányzat tegnapi ülésén sem. Uioreanut kihallgatták, de a sajtónak nem nyilatkozott. Szabadság (Kolozsvár) 2014. május 29.Korrupciós nagyüzemBeigazolódott Traian Băsescu megállapítása, miszerint a korrupcióellenes ügyészség (DNA) szándékosan váltott csendes üzemmódra a választási kampány alatt a politikai szférában. Mihelyt vége lett az európai parlamenti választásoknak, máris újból beindult a DNA-nagyüzem. Újabb önkormányzati vezetők ellen indul eljárás, és Kolozsváron most már nem csak a polgármesteri hivatalra vetült a korrupció árnyéka az azóta elítélt Sorin Apostu volt polgármester személye miatt, hanem a megyei önkormányzat is az ügyészség látókörébe került. Hivatalos információt az ügyről egyelőre keveset tudunk, jóformán csak kiszivárogtatások szerint sejthető, hogy preferenciális közberuházási szerződések odaítélése miatt indított vizsgálatot a DNA a Kolozs megyei önkormányzat vezetője és más személyek ellen. Szabadság (Kolozsvár) 2015. február 27.Csak kijelentések szintjén létezik Kolozsváron a multikulturalitás?A kolozsvári deklaratív multikulturalitással foglalkozó közvitán a városvezetés képviselői is megjelentek. Halvány érveket hozott fel a kolozsvári városvezetés képviseletében megjelent Adrian Chircă polgármesteri tanácsos és Diana Apan, a Kolozsvár 2015 Európa Ifjúsági Fővárosa szóvivője azon a közvitán, amelyet a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport kezdeményezett a kolozsvári helységnévtáblák ügyében csütörtökön az Ecsetgyárban. A Musai-Muszáj.ro oldalon jelenleg közönségszavazás zajlik arról, hogy melyik volt a hónap legintoleránsabb intézménye és személye. A CKK Intolerancia díjra itt lehet szavazni.A vitát Szakáts István, az Ecsetgyár elnöke moderálta, aki elmesélte, hogy amióta Kolozsváron él – 1987 óta – folyamatosan azt hallotta, hogy a kolozsvári magyarok és románok között nincs igazából feszültség, azt csak a politikai osztály gerjeszti. Szakáts elmondta, megpróbálta kihámozni, hogy ez tényleg így van-e, és arra jutott, hogy ez annyiban nem igaz, hogy generációkként vannak traumák, felgyűlt negatív tapasztalatok, amelyek meghatározzák az esetleges negatív viszonyulást a másik közösség fele. Azonban azt is elmondta, hogy szerinte a kolozsvári „nép” mindig is előrébb járt a multikulturalitás kérdésében, mint a lakosság nagy része. Szerinte a politikum reprodukál egy olyan diskurzust, ami már nem aktuális. Ezután Szőcs Sándor Attila beszélt, a kétnyelvű táblák perét kezdeményező, hollandiai alapítású kisebbségjogi civil szervezet, a European Committee Human Rights Hungarians Central Europe Alapítvány elnöke. Szerinte az együttélést a múlt traumái teszik nehézzé, a történelmi események és azoknak a negatív tapasztalatai. Szőcs hangsúlyozta, hogy az egykor Kolozsvárra nagyobb mértékben jellemző sovinizmus kevésbé meghatározó ma. Szerinte az interetnikus kapcsolatokban érezhetően csökkent a feszültség, és inkább a hatóságok viszonyulása jelenti a problémát. Szőcs azt mondta, hogy igazából nem csak a magyar kisebbséget diszkriminálják a hatóságok, hanem minden egyes kisebbséget. Szerinte nehezebb lehet egy román nemzetiségűnek feldolgozni azt, hogy a hatóságok még az olyan esetekben is, mint egy személyazonossági igazolvány kicseréltetése, úgy kezelik az adófizető polgárt, mintha ő lenne a hibás azért, hogy lejárt az okmánya érvényessége. Szőcs szerint az egésznek a lényege annyi, hogy ez azért történhet meg, mert hagyjuk, hogy megtörténjen. „Ha nem állunk ellent, akkor elveszik a levegőnket” – mondta. Szőcs elmondta, hogy a kétnyelvű táblákkal kapcsolatos per résztvevőjeként olyan érvelésekkel szembesült, mint például az, hogy „minél több jogot adsz egy kisebbségnek, annál fog többet kérni”, valamint azzal a feltételezéssel is találkozott, hogy a több joggal rendelkező kisebbség a hatóságok ellen fog fordulni. Szerinte az ilyen gondolkodás politikailag nem korrekt. „A per alatt olyan érveket hallottam, hogy abban az esetben, ha Kolozsvárt is kiírnák a táblákon, akkor a kolozsvári románokat ez zavarná. Ez azonban nem egy ilyen kérdés, ugyanis ennek a jognak az alkalmazását nemzetközi szerződések szögezik le. Nem lehet referendummal rendezni egy ilyen kérdést, ugyanis nem az számít, hogy egyik vagy másik fél mit gondol a kérdésről, szerződésbe foglalt vállalásokról lévén szó” – magyarázta Szőcs. Eckstein-Kovács Péter volt kolozsvári RMDSZ-es polgármester-jelölt folytatta a beszélgetést, aki elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kétnyelvű táblácskák szóhasználat zavaró, hisz városjelző táblákról van szó, nem valami táblácskákról. „Arról van szó, hogy tiszteljük meg magunkat és a városban élő embereket. Városvezetésként is fontos lenne, hogy kíváncsi legyél a másik közösségre, valamint hogy pozitívan viszonyulj hozzá” – mondta. Szerinte a magyar-román együttélés lerágott csont, ugyanis égetőbb kérdés a romák integrációja, valamint az a multikulturalitás, amit az egész világból ideérkező egyetemisták jelentenek. A következőkben Csoma Botond, RMDSZ-es kolozsvári tanácsos beszélt, aki elmondta, hogy 2006-tól tagja a városvezetésnek, amióta számtalanszor kérték a városjelző táblákat a városvezetéstől. Elmondta, hogy létezik egy 2002-es tanácshatározat, amelyik kimondja a kétnyelvű táblák kitételének a kötelezettségét. Az ennek a betartására vonatkozó kérések kapcsán megemlítette a Sorin Apostu volt polgármesternek átnyújtott 13 pontot, valamint az aláírásgyűjtéseket, amiket eszközöltek ezért. Elmondta, hogy 2004 óta, mióta eltűnt Gheorghe Funar volt polgármester a színről, jelentősen javultak az interetnikus viszonyok a városban. „Úgy látom, hogy a román politikusok úgy érzik, hogy ha engedményeket tesznek a magyaroknak, akkor szavazatokat fognak veszíteni, én azonban nem hiszem, hogy egy román politikai vezető belebukna abba, ha megpróbálná a többnyelvűséget alkalmazni. Én remélem, hogy az elkövetkezőben sikerül egy modus vivendit kialakítani. És azt is remélem, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel eredményt is tudunk elérni” – mondta. Bakk Miklós politológus visszautalt Szakáts vitaindítójára, egyetértve azzal, hogy a nép előrébb jár a multikulturalitásban, mint a politikusai. Azonban szerinte azt is kell hangsúlyozni, hogy a politikusok felelősek azért, hogy a nép milyen traumákat éltet, és nem akarják ezt a felelősséget tudomásul venni. Visszautalva a Csoma Botond által említett interetnikus viszonyokra, arra hívta fel a figyelmet, hogy bővíteni kellene a használt fogalmak skáláját. „A nyelvek egymás mellett élése és egyenjogúsága kellene legyen az alap. Ilyen példa Brüsszel városa, amely teljes mértékben kétnyelvű. Még akkor is, ha a flamandok csak 10% körül vannak. Ott az integráció nem a flamand-vallon együttélés kérdése, hanem a más kultúrájú bevándorolóké” – mondta. A nyelvek egyenlőségének a kérdése kapcsán visszautalt Szilágyi N. Sándor nyelvtörvényjavaslatára, amelynek értelmében mindenkinek joga van anyanyelvét használni. „A románoknak is joga van, de mindenki másnak is. Tehát mindenki az anyanyelvét használhatja, és nem az állam hivatalos nyelvét” – magyarázta. Geréd Imre RMDSZ-es kolozsvári tanácsos azzal folytatta a beszélgetést, hogy arra hívta fel a figyelmet, hogy Kolozsváron egy kiélezett helyzet alakult ki, mert az RMDSZ-nek nem volt partnere ezeknek az ügyeknek az átvitelében. „Amikor egy városi tanácsban indulatokat tud kelteni az, hogy Petőfi Sándorról nevezünk el egy utcát, ami Avram Iancu volt, azt látjuk, hogy a többségi kollégák és a mi értelmezésünkben távol áll az, hogy mi elfogadott, és mi nem” – mondta Geréd. Ezután Horia Nasra, a kolozsvári PSD szóvivője kért szót. Elmondta, hogy a PSD-n belül sem mindenki ért egyet minden határozattal, így például ő sem a verespataki aranybánya beindításával kapcsolatos PSD-állásponttal, se a Horváth Anna kolozsvári alpolgármester leváltására vonatkozó PSD-s kezdeményezéssel nem értett egyet. Szerinte a PSD az európai baloldal fele próbál irányulni, miközben a nacionalizmus megtestesítőjének látják. Elmondta, azt szeretnék, hogy látható legyen az, hogy a PSD-ben is vannak, akik nem értenek egyet mindennel, amit a PSD képvisel. Szőcs Sándor folytatta a beszélgetést. Szerinte a nyelvi jogok intézménye azért fontos, mert csak ezek segítségével képes egy kisebbség megtartani az identitását. „Ha nem gyakorolhatják az anyanyelvüket, akkor a kisebbség kevésbé kulturált tagjai asszimilálódnak. A PSD-s hozzászólónak válaszolva elmondta, hogy ő is ismer olyan PSD-seket, akik nyitottak a kisebbségekkel szemben. „A probléma az egésszel az, hogy Funar legalább őszinte volt. Lehetett tudni az, hogy mire lehet számítani tőle. A polgármesteri hivatalon azonban nem nagyon ismeri ki magát az ember. Sokan okolják az emberek az RMDSZ-t, hogy miért nem tett többet. Azonban szerintem ők örvendtek, hogy még megvan az a 2002-es tanácshatározat, nem érvénytelenítették, ugyanis így legalább volt, amire hivatkozniuk” – mondta. Csoma Botond az aranyosgyéresi példával illusztrálta azt, hogy Romániában mennyire ellentmondóak tudnak lenni a bírósági ítéletek. „Aranyosgyéresen három éve megszavazták a többnyelvű várostáblákat. Azt az akkori prefektus megtámadta, és első fokon nyert. A fellebbezés után másodfokon veszített. Ezután egy magánszemély támadta meg, és akkor ugyanaz a bíróság másodfokon a magánszemélynek adott igazat. Tudjuk ugyanis, hogy Romániában a joggyakorlat nem jogforrás” – magyarázta Csoma. Tunyogi Béla azt a kérdést tette fel, hogy miért kellett egy holland szervezet jöjjön, és pert kezdeményezzen, valamint hogy miért kellett ezáltal lehetőséget adni arra, hogy emiatt utasíthassák el a kérést. Feltette azt a kérdést is, hogy miért nem fog össze a kolozsvári magyarság, valamint, hogy a politikusok miért sorolják ilyenkor, hogy mennyi mindent tettek, ha abból nem látszik semmi. „Miért van az, hogy ahol többség van, ott a vezetők nem értesítik az embereket, hogy például joguk van beadni magyarul egy kérést?” – tette fel a kérdést. Borzási Sarolta, a SHARE Föderáció magyar ügyekért felelős alelnöke folytatta a beszélgetést, arra hívva fel a figyelmet, hogy a román és a magyar közösség között nyelvi korlátok vannak, és legtöbbször a románok egyszerűen nem értik a magyar közösségen belüli közhangulatot. „A román kollégám nem érti a magyar sajtót. Az a tapasztalatom, hogy a román közösség egyáltalán nem beszéli a magyar nyelvet. Van olyan eset, hogy érti ugyan valamennyire, de nem olvas, tájékozódik ezen a nyelven. Én úgy látom, hogy emiatt egymás mentalitását se értjük meg. Én valamennyire talán megértem a román mentalitást, de vice-versa nem hiszem, hogy ez így lenne” – mondta. Hozzátette, nem érti, hogy miért lehet az, hogy ennyi akadálya van annak, hogy a magyart idegen nyelvként tanulhassák a románok egy egyetemi központban. Ezután Elek Ronáld kolozsvári lakos kért szót. Először Csoma Botondnak tette fel azt a kérdést, hogy milyen stádiumban vannak a helyi szervezetben a tárgyalások az elvesztett per kapcsán, valamint azt, hogy mit fog tenni az RMDSZ-frakció, ha elveszítik a pert. Szőcs Attila válaszolt Tunyogi kérdésére, kifejtve véleményét, miszerint mindig nyugatról jönnek az olyan elvekkel, mint kisebbségi vagy emberi jogok, hogy civilizáljanak. Szőcs elmondta, hogy mikor a fellebbezést tárgyalták, akkor a polgármesteri hivatal képviselője felállt, és elmondta a holland alapítványra, mint felperesre vonatkozó kifogását. Szőcs elmesélte, hogy a bírónak kérnie kellett, hogy a többi indokot is sorolja fel, ugyanis ezt először a polgármesteri hivatal képviselője nem tette meg. Szőcs ebből azt a következtetést vonta le, hogy „a leckét megtanulva jött” a tárgyalásra az illető. Ezután Bethlendi András, a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport egyik tagja kért szót, aki kifejtette, hogy nem igaz az az állítás, miszerint a kevésbé kulturáltak inkább asszimilálódnak. „A középosztály inkább asszimilálódik, mint a munkásosztály. Ez a folyamat egy felzárkózási folyamathoz hasonlít, amely abból fakad, hogy mekkora a magyar kultúra és nyelv presztízse Kolozsváron. A hivatalos kétnyelvű táblák léte, vagy hiánya a magyar nyelv presztízsét növelik, vagy csökkentik, emiatt nem lehet ezt a hiányt kiváltani a tervezett 5 nyelvű üdvölő táblákkal.” –magyarázta. A nyelvi jogoknak az identitás megőrzésében játszott szerepén túl Bethlendi szerint egyszerűbb okai is vannak a kétnyelvűség biztosítása szükségességének. A magyarok is pont úgy adóznak, mint a románok, így ugyanazok a jogok illetik meg őket. A többnyelvűség többe kerül, viszont ha ez nem tetszik valakinek, akkor az mondjon le a saját nyelvi jogairól” – mondta. Bethlendi szerint attól érdekes ez a találkozó, mert nem kettős beszéd folyik. „Magyarokként egymás között eddig elmondtuk, hogy mivel van bajunk, de a románoknak már sokkal visszafogottabb üzeneteket adtunk át. A Musai-Muszáj ezzel szemben egyenesen felvállalja azt, amit a magyar közösség a saját nyelvén elmond, és ami mellett érvel. Szerintem fontos volt az, hogy a szervezet elment arra a városi tanácsülésre, és elmondta, amit gondol. Szerintem ezt nem rossz néven kellene venni, ugyanis a multikulturalizmus mindannyiunk érdeke” – mondta Bethlendi. Ezután Csoma válaszolt az eddig az RMDSZ felé megfogalmazott kérdésekre. A tanácsülésen a polgármester elmondta, hogy azért fellebbezett, mert nem értette, hogy miért kellett a per, ugyanis ő ki szeretné tenni az ötnyelvű üdvözlőtáblát. Csoma elmondta, hogy már akkor felhívták a polgármester figyelmét arra, hogy az üdvözlőtáblák és városnévtáblák között van különbség. „Érdekképviseleti szervként, politikai szervként azonban csakis politikai eszközökkel tudunk tenni a 2002-es tervezet életbeléptetéséért. Az, hogy ez azóta nem sikerült, egyszerűen annak köszönhető, hogy a tanácsi RMDSZ-nek eddig nem sikerült megtalálni az ehhez szükséges politikai többséget. Ebben a kérdésben – úgy érzem – a PSD és a PNL ugyanúgy vélekedik. Továbbra is megpróbáljuk erről meggyőzni őket. Ha tényleg kulturális fővárosa szeretnénk lenni Európának, akkor nem kellene ilyen ügyeken vitáznunk” – mondta. Geréd Imre ezután a 8% a sokszínűségért című kezdeményezésről beszélt, amely a finnországi nyelvtörvényt venné alapul, amely a svéd kisebbségnek biztosít széles nyelvi jogokat. „Az unióban létező jogszabályt néztük tükörként, ugyanis ezáltal sokkal több helyen érvényesíthetnénk a nyelvi jogokat” – mondta, hozzátéve, hogy a kezdeményezést az RMDSZ az államelnök-választáskor felvállalta, és célja a nyelvhasználatot kötelezővé tevő 20%-os küszöb csökkentése. Ezután Bogdan Vătavu, a Bonchidai Kultúremberek Ligája tagjaként (Liga Oamenilor de Cultura Bontideni) arról beszélt, Kolozsvárról látható, hogy egy élő magyar város, ahol a magyar közösség meghatározó. Éppen ezért szerinte románként meg kellene ismerni ezt az oldalát. „Ami engem érdekel, az az, hogy miért hívják Cluj-Napocának románul? A város rómaisága nem látszik, csak pár rom maradt az időszak után. Szerintem az autonómia az, ami össze tudná fogni ezeket az identitásokat, ami együttműködésre késztethetné a két közösséget azért, mert ez mindkét identitást – románt és magyart is – le tudja fedni” – mondta Vătavu. Bakk Miklós a 20%-os küszöb kapcsán fűzte hozzá a beszélgetéshez, hogy szerinte a törvény megengedő, nem restriktív ebben az esetben. Ezután a polgármesteri hivatalt képviselő Adrian Chircă beszélt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy túl sokat beszélnek a táblákról, és szerinte nem kellene erről ilyen sokat beszélni. „Az alapprobléma a táblácskák esetében az, hogy meg kellene változtatni a törvényt. A 20% csökkentésének a fontosságát az RMDSZ-esek is meglátták. Az igaz, hogy vannak ellentmondó bírói végzések, de a törvény úgy szól, hogy 20% alatt nem kötelező a kétnyelvű tábla kihelyezése. Fölötte azonban kötelező. Ezt meg lehet változtatni, országos szinten, törvénnyel. Ez azonban az országos szinten törvénykező politikusok dolga. Ha tényleg mindenki ezt akarja, akkor változtassák meg a törvényt. Azonban fel szeretném hívni a figyelmet, hogy a táblácskákon túl már írja, hogy Cluj-Napoca, Klausenburg és Kolozsvár. Azt a bannert meg a polgármesteri hivatal tette ki. Az ötnyelvű totem is a polgármesteri hivatalhoz kötődik. Nincs akkora különbség a kimondott és a valós multikulturalitás között, mint tűnhetne abból, ami eddig ezen a beszélgetésen elhangzott” – mondta Chircă. Sabin Gherman tévés műsorvezető beszélt ezután, aki szerint nincsen rendben az, hogy úgy beszélnek a magyar kisebbségről, mint egy rezervátumban lévő indián törzsről. Szerinte nincs olyan, hogy kisebbség, együttlakó népek vannak, és egymás mellett létező közösségek. „Miért fontos a táblácska? Most jövök a műsoromból, ahol Doru Pop volt a vendégem. Vele beszélgetve fogalmaztuk azt meg, hogy románokként kellene szégyelljük magunkat azért, hogy a 19. században érezzük magunkat. Nem lehet azt, hogy két nemzet harcol, s ha az egyik egyszer veszít, akkor annak többet nincsenek jogai. Ez a történet olyan, mint Mátyás király: egy kicsit van belőle innen is, meg onnan is” – mondta. Szerinte a megoldás az lenne, hogy a 2002-es határozatot, ami nem ütközik semmilyen törvénybe, tartassák be úgy, mint ahogy mindenkit megbüntetnek, aki átmegy a piroson. „Azt kell mondani, hogy a törvényt tartsátok be, hisz ti írtátok és ti szavaztátok meg” – mondta. Bethlendi azzal reagált, hogy Chircă úgy beszélt, mintha valami törvényeken túli dolgot kérnének a városvezetéstől. „Hogy miért fontos kérdés ez a táblaügy? Hát, ha ennyire jelentéktelen a kérdés, akkor a polgármesteri hivatal miért nem teszi ki a kétnyelvű táblákat?” - tette fel a kérdést Bethlendi. Borzási beszélt ezután, aki azt fejtette ki, hogy kolozsváriként igenis sértőnek érzi azt, hogy egy román ember nem akarja kirakni a kétnyelvű várostáblát. „Az országos törvénykezésre hárítani a kérdést a felelősség terelésével egyenlő. Miden lehetőség megvan a táblák kihelyezésére, csak az látszik, hogy valaki úgy döntött, hogy nem akarja kirakni. Ezek a szimbolikus háborúk, ez a térharc, a táblák kérdése... Én azt látom, hogy két őshonos közösség egymásra mutogat, és nem hiszem el, hogy még mindig tényleg arról beszélünk, hogy ki kit nyomott el – mondta. Ezután Mihai Goțiu egyetemi tanár beszélt, aki szerint rá kellene venni a polgármestert arra, hogy tartsa be a törvényt. Erre petíciókat, tüntetéseket javasolt. Szerinte akár fel is lehetne jelenteni a polgármestert, mint aki visszaélt a hatalmával, hisz egy érvényes határozatot nem hajtott végre, ami a kötelessége lenne. „Boc ellenállása nem jogi kérdés, és nem is arról van szó, hogy nem értené, hogy mi történik. Egyszerűen csak arra számít, hogy ebből többet veszítene, mint nyerne. Szerintem be kellene bizonyítani, hogy legtöbbünket jobban zavar ez, mint a tábla. Ha Kolozsváron valaki végezne egy felmérést, szerintem nem lennének többségben azok, aki nem értenek egyet kétnyelvű táblák kihelyezésével” – mondta, hozzátéve, hogy a mentalitásváltásra jó példa az Avram Iancu szobrának a megváltoztatására tett kísérlet, amit sokan támogattak. „Bocnak azt kell bebizonyítani, hogy többet veszíthet a románok szavazataiból, mint nyerhet az ellenkezésével” – mondta. Ezután Eckstein beszélt, aki elmondta, hogy a törvény nem mond semmi többet, mint azt, hogy 20% felett kötelező a kétnyelvű tábla. Szerinte meg kellene állapítani a finn modell szerint egy lakosságszámot is, ami nem csak százalékos határt állapít meg a kényelvűség kötelezésére. Eckstein szerint a Kulturális Főváros cím elnyerésére egy komoly érv a sokszínűség. Ezután Diana Apan beszélt, aki a Kolozsvár 2015 Európa Ifjúsági Fővárosát lebonyolító SHARE Föderáció szóvivője. Elmondta, hogy a SHARE Föderáció nagy energiát fordít arra, hogy a többnyelvűség megvalósulhasson, és magyarul is kommunikálnak. Szerinte igaza van Borzási Saroltának abban, hogy a román fiatalok nem interiorizálják a magyar közösség problémáit, de ez szerinte azért van, mert nem is értik, hogy melyek azok a problémák. „Hiába várja el bárki, hogy ezzel a rendezvénysorozattal meg fogjuk változtatni a világot, de úgy hiszem, hogy fontos előrelépés lesz. De megkérek mindenkit, hogy ne legyenek irreális elvárásaik velünk szemben” – mondta Apan. Ezután újra Sabin Gherman beszélt, aki azt hangsúlyozta, hogy egy másik kultúra elismerése nem konjunktúra kérdése. Szerinte nem Emil Boc személyére kellene koncentrálni a kérdésben, mert a helyi tanács a fő felelőse a táblaügynek. Végül Szakáts István elmondta, ezután is fognak a témakörben találkozókat tartani, amelyek a terveik szerint sokkal fókuszáltabbak lesznek a csütörtök estihez viszonyítva, amit csak a beszélgetések megnyitójának szántak. F. J. Transindex.ro 2015. július 20.Roma és emberjogi szervezetek tiltakoztak Kolozsváron a kényszer-kilakoltatások ellenAz egykori kolozsvári Coastei utcából négy éve kilakoltatott és a Patarétre költöztetett 76 roma család vonultak fel a hétvégén, számos hazai és külföldi emberjogi civil szervezet képviselői együtt a pataréti szeméttelep mellől egészen a ma már Nicolae Ivan püspökről elnevezett Coastei utcáig. A mintegy háromszáz fős tömeg tiltakozó megmozdulását a So Keres, Európa? (azaz Merre tartasz, Európa?) című kulturális rendezvénysorozat keretében szervezték, az akciónak „A város az emberekért, nem pedig a profitért” címet adták. Ernest Creta, a menetet kezdeményező Coastei utcai Romák Közösségi Egyesületének alapítója a Krónikának elmondta, a kilakoltatás óta évente megszervezik a tiltakozást. Idén számtalan emberjogi civil szervezet csatlakozott hozzájuk, köztük sok külföldi egyetemista. Ez egyébként a tiltakozók hatóságokhoz írt nyílt leveléből is kiderül: magyarországi, belga, albán, szlovák, osztrák, spanyol, macedón, szerb, bolgár, lengyel és természetesen romániai civilszervezetek írták alá. A megmozdulás résztvevői nyílt levelükben követeléseiket is megfogalmazták. Többek közt olyan intézkedéseket várnak a hatóságoktól, amelyek révén a társadalom perifériáján élő emberek is tisztességes szociális otthonokhoz juthassanak. Követelik továbbá a kényszerkilakoltatások betiltását, és az albérletek árának hatósági ellenőrzését. „Mit remélünk? Hogy a polgármesteri hivatal meghallja a szavunkat és elköltöztet onnét, a városba, vagy legalábbis minél közelebb a városhoz” – válaszolta kérdésünkre Ernest Creta. Hozzáfűzte, most, hogy bezárták a régi szemétlerakatot, jobb hely lesz a Patarét, de még legalább 5–10 évnek kell eltelnie, míg a bűz eltűnik és nyáron különösen kellemetlen az orrfacsaró szag. Creta szerint a Cantonului utcai romák sorsa is bizonytalan, a terület ugyanis a román vasúttársaság (CFR) tulajdona, amely ki szeretné őket onnan költöztetni, holott ez az önkormányzat dolga lenne, és egyszerűen nincs hová vinni őket. Mint kifejtette, néhányukat 7-10 méterrel arrébb költöztették, mert túl közel ütöttek tábort a vasúti sínekhez. Cretáról egyébként kiderült, magyarul is beszél. Mint elmondta, édesapja magyar cigány volt, ennek ellenére a családban ritkán beszélték a nyelvet, azonban a munkahelyén főleg magyarokkal dolgozott együtt, innen az akcentusmentes nyelvtudása. Az egykori Coastei utcában, a romák lerombolt otthonainak helyén most tágas park és az ortodox egyház teológusainak campusa található. Creta elmondása szerint a kiköltöztetés egyik oka valószínűleg épp az volt, hogy felszabadítsák a területet az ortodox egyház számára. Mint részletezte, haragudtak is eleinte Andrei Andreicuţ ortodox mitropolitára, aki aztán elnézést kért tőlük. „Legfőképpen Sorin Apostu volt polgármestert hibáztatjuk, aki moldvai és utálja a cigányokat. Nem tudom, hogy annak idején hogy jutott Bocnak eszébe épp őt megtenni polgármesternek maga helyett, amikor elment miniszterelnöknek Bukarestbe” – magyarázta. „Hát én is leülnék két évet börtönben, ha tudom, hogy a szabadulásom után többet dolgoznom sem kell annyit „kerestem” addig – jegyezte meg Apostu korrupciós botránya kapcsán. Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár) 2015. október 19.Illegális kripta-ügy: folyamatban a büntetőeljárás... egy éveAz ügyészség nem tudja, mikor születik döntés az ügyben Megszokhattuk, hogy az államot valamilyen szinten megkárosító különböző korrupciós ügyekben adott esetben villámgyorsan zajlanak az eljárások, lehallgatásokat eszközölnek, a feljelentések esetében pedig, főleg, ha az ügyben a politikai vagy gazdasági élet prominens személyiségei érintettek, gyorsan eljárnak és intézkednek az igazságszolgáltatás különböző szervei. Az elmúlt 25 év tapasztalata ugyanakkor azt mutatja, hogy amikor bizonyos közérdekű – tehetnénk hozzá: magyar vonatkozású – ügyekről van szó, a büntető feljelentések és az ügyészségi eljárások csigalassúsággal zajlanak. Nincs ez másként két, a magyarságot is érintő ügyben sem: a Házsongárdi temetőben illegálisan felépített és a feljelentés óta módosított kripta, és a Sorin Apostu polgármestersége idején a Mátyás-szobor elé elhelyezett Iorga-tábla ügyében. Előbb a kripta, később pedig a tábla-ügy fejleményeit ismertetjük olvasóinkkal. KISS OLIVÉR Szabadság (Kolozsvár) 2015. október 27.Iorga-tábla: négy éve tart a feljelentések kivizsgálásaÜgyészségi szóvivő: nem tudni, mikor lesz vége A kolozsvári törvényszék mellett működő ügyészség szóvivőjétől a Szabadság által kapott hivatalos válasz szerint nem lehet tudni, mennyi ideig tart még az eljárás a Mátyás-szoborcsoportra 2011 nyarán illegálisan elhelyezett, Nicolae Iorga román történész idézetét tartalmazó tábla ügyében. Amint arról lapunk hasábjain több ízben beszámoltunk, a Sorin Apostu polgármestersége idején kihelyezett felirat kapcsán ismeretlen elkövető ellen tett feljelentést Kelemen Hunor volt művelődési miniszter, illetve Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Egyesület akkori alelnöke. Ugyanehhez az eszközhöz folyamodott Gheorghe Funar szélsőségesen nacionalista expolgármester is, igaz, más megközelítést választva... Az ügyészségtől azt kérdeztük, mit tettek az ügy kivizsgálása érdekében, kit hallgattak ki, sikerült-e azonosítani a tetteseket, illetve mennyi ideig tarthat még az eljárás. Akárcsak a Horváth Anna alpolgármester, illetve Oláh Emese, Geréd Imre és Csoma Botond városi tanácsosok által a Házsongárdi temetőben – állítják ők – illegálisan felépített kripta ügyében (erről lapunk október 19-i számában számoltunk be) tett feljelentés esetében, a 2011. május 23-án a Mátyás-szoborcsoport előtti zöldövezetben elhelyezett, Nicolae Iorga román történésztől származó idézetet tartalmazó tábla ügyében is lassan őrölnek az igazságszolgáltatás malmai. Amint arról már írtunk, a köztudatban Iorga-táblaként meghonosult felirat kapcsán Kelemen Hunor volt művelődési miniszter, az RMDSZ elnöke és Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Egyesület alelnöke négy évvel ezelőtt tett büntető feljelentést a kolozsvári törvényszék mellett működő ügyészségen. 2012 szeptemberében kihallgatták Gergely Balázst, de Kelemen Hunort – amint azt Debreceni Hajnaltól, az RMDSZ szóvivőjétől megtudtuk – azóta sem hívták be kihallgatásra, azaz az ügyészség nem volt kíváncsi arra, miért nyújtott be büntető feljelentést KISS OLIVÉR Szabadság (Kolozsvár) 2015. október 27.Négy éve vizsgálják, hogyan került a magyarokat sértő tábla a kolozsvári Mátyás-szobor eléNégy éve vizsgálja eredménytelenül a román ügyészség, hogyan került a magyarokat sértő bronztábla a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé – írta keddi számában a Szabadság című napilap. A Kolozs megyei ügyészség szóvivője azt közölte a napilappal, hogy az ügyben a megyei rendőrkapitányság nyomoz egy ügyész irányítása alatt. Hozzátette: a nyomozóknak több bizonyítékot is sikerült begyűjteniük, de a nyomozás érdekeire hivatkozva elutasította a részletesebb tájékoztatást. A kolozsvári Mátyás-szoborcsoportot 2011 áprilisában avatták fel újra a román és a magyar kormány közös támogatásával végzett restaurálás után. Egy hónappal később a szobor talapzatánál ismeretlen tettesek bronztáblát helyeztek el egy Nicolae Iorga román történésztől származó, Mátyás román eredetére utaló idézettel. A tábla elhelyezését Sorin Apostu akkori kolozsvári polgármester történelmi jóvátételnek nevezte. Amint a Szabadság emlékeztetett rá, a műemléken történt engedély nélküli beavatkozás miatt Kelemen Hunor akkori művelődési miniszter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, és Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) volt alelnöke is feljelentést tett. Gergely Balázst 2012 szeptemberében kihallgatta az ügyészség, Kelemen Hunort azóta sem idézték be meghallgatásra. A Nicolae Iorga román történésznek tulajdonított “A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a legyőzhetetlen Moldva ellen indult” idézetet először 1932-ben helyezték el a szobor talapzatára. A feliratot 1940-ben, Észak-Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása után eltávolították, de Gheorghe Funar, Kolozsvár szélsőségesen nacionalista polgármestere 1992-ben ismét feltetette. A restaurálás során a talapzatra Fadrusz János által tervezett eredeti Mathias Rex felirat került. A Iorga-idézetet tartalmazó feliratot ismeretlenek a szoborcsoport előtti gyepszőnyegre tették ki. erdon.ro 2016. április 22.Óvatos kétnyelvűségügyben Boc legfőbb kihívójaKolozsvár lakosságának véleményétől tenné függővé Octavian Buzoianu független polgármesterjelölt a kétnyelvű helységnévtáblákkal kapcsolatos álláspontját. Mindezt csütörtöki sajtótájékoztatóján válaszolta a Krónika kérdésére a kincses város elöljárói székére függetlenként, ugyanakkor több párt támogatásával pályázó üzletember. Buzoianu közölte: „kényszerítő intézkedések" nem vezetnek eredményre ebben a kérdésben, polgármesterként a megyeszékhely lakosságára bízná a döntést a kétnyelvű helységnévtáblák ügyében. Az üzletember mindemellett fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy jelenlg Budapesten élő magyar gyerekekkel nevelkedett a kincses városban, ugyanakkor szerinte ki kellene aknázni a kolozsvári, erdélyi multikulturalizmusban rejlő lehetőségeket. Ezt a történelmi együttélésen alapuló multikulturalizmust szerinte nem szabad összetéveszteni a nyugat-európai országokban tetten érhető multikulturalizmussal. Mint ismeretes, Kolozsvár rendszerváltás utáni polgármesterei – Gheorghe Funartól kezdve Sorin Apostun keresztül Emil Bocig – folyamatosan elzárkóztak attól, hogy magyar nyelven is feltüntessék a település nevét a város bejáratainál. Az ingatlan- és szállodaiparban, valamint a mezőgazdaságban érdekelt 61 éves Octavian Buzoianu a polgármesteri posztot négyéves kormányfői „kitérővel" 2004 óta betöltő Emil Boc legjelentősebb kihívójának számít. Miután két héttel ezelőtt bejelentette indulását, öt alakulat – köztük a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Parasztpárt – sorakozott fel mögé, visszaléptetve saját jelöltjét. A becslések szerint 7-8 millió eurós vagyonnal rendelkező üzletembernek a következő negyven évre szóló „helyi kormányzási" programja azt célozza, hogy Kolozsvár a régió stabilitási és fejlesztési központjává váljék. Máris sokat vitatott, Az egymillió ember Kolozsvárja kampányszlogene kapcsán elmondta: nem azt állítja, hogy hamarosan ennyi lakosa lesz, hanem hogy ennyien fognak megfordulni a városban, amire szerinte nincs felkészülve az önkormányzat. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2016. augusztus 12.Többnyelvű helységnévtáblák Kolozsváron: „Komoly leckét kaptunk Nagybányától”Komoly leckét kaptunk Nagybányától – reagált a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Csoma Botond arra, hogy csütörtökön a nagybányai tanács ellenszavazat nélkül, egyöntetű igennel fogadta el a város három nyelvű (román, magyar, német) megnevezéséről szóló határozatát. A Kolozsvári helyi tanács RMDSZ-es tagja elmondta, követendő példa lett számunkra az, ahogy Nagybányán zökkenőmentesen, európai módon megoldották a többnyelvűség kérdését: egyrészt azzal, hogy minden párt felzárkózott az ügy mellé, kihúzták a nacionalista hangulatkeltés méregfogát, másrészt azzal, hogy az RMDSZ javaslatára a megbízott polgármester nyújtotta be a tervezetet, jelezték, a kisebbségek kérdése nem lehet politikai csatározás tárgya. Mint arról már korábban beszámoltunk, csütörtökön egyöntetű, 21 igen szavazattal fogadta el a nagybányai testület a város három nyelvű megnevezésére (Baia Mare - Nagybánya - Neustadt) vonatkozó határozattervezetet. „Úgy véltük, egy olyan városnak, amely Európa kulturális fővárosa címre pályázik, kötelessége komolyan venni az itt élő kisebbségek jogait” – mondta a nagybányai tanács RMDSZ-es tagja, Kovács Richárd megkeresésünkre. A határozattervezetet nem az RMDSZ nyújtotta be, hanem a polgármesteri teendőkkel megbízott alpolgármester, Marinel Rob. „Erre azért került sor, hogy jelezzük, ez elsősorban nem egy politikai húzás, hanem fontos lépés a normalitás fele” – magyarázta a tanácsos. Kisebb súrlódások a tervezettel kapcsolatban csak a jogi bizottságban merültek fel: egy szociáldemokrata tanácsos emelt kifogást ellene, mondván, hogy a közigazgatási törvény szerint nem kötelessége a városházának többnyelvű helységnévtáblákat kihelyezni, hiszen a magyar lakosság számaránya nem éri el a 20 százalékot. Kovács Richárd tájékoztatása szerint erre az volt a válasz, hogy a törvény nem is tiltja ennek megtételét, így hadd döntse el az önkormányzat, hogy szeretne-e többnyelvű helységnévtáblákat, vagy sem. Nagybánya lakosságának 10,3 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek a 2011-es népszámláláson. Csoma: „Tartozunk a városnak” Csoma Botond, aki gratulált a nagybányai RMDSZ-nek és a helyi tanácsnak, a Maszolnak elmondta, nagyon reméli, hogy még ebben a mandátumban sikerül Kolozsváron is elérni a többnyelvű helységnévtáblák kifüggesztését. Kolozsváron a helyi testület egy 2002-ben hozott határozatában elfogadta a táblák többnyelvűsítését, ám azóta sem sikerült ennek a határozatnak érvényt szerezni. Annak ellenére nem sikerült a táblák kihelyezése, hogy az erre vonatkozó törvény 2001-es elfogadásakor még az 1992-es népszámlálás adatai voltak érvényben, amelyek szerint meghaladta a 20 százalékot a város magyar lakosságának az aránya. 2011-ben a magyarok Kolozsvár lakosságának a 16 százalékát tették ki. Csoma emlékeztetett, hogy a politikai eszközökön kívül civil ráhatással és jogi úton is próbáltak eredményeket elérni, a szavazatvesztés félelme viszont meghiúsította a próbálkozásokat. „Kimondottan pozitívumnak látom, hogy egyik román párt sem akart politikai tőkét kovácsolni a másik román párt kárára Nagybányán, hanem mindenki felkarolta az ügyet. Kolozsváron éppen az ellenkezője zajlik. Csak egy példa a sok közül: a Iorga-tábla visszahelyezése kapcsán a Szociáldemokrata Párt nacionalista hangulatkeltésbe kezdett, és ezzel gyakorolt nyomást az akkori városvezetésre, Sorin Apostura, hogy helyezze vissza a táblát. Azóta is ott áll a tábla a Mátyás-szoborcsoport talapzatánál” – magyarázta Csoma. A PNL-RMDSZ együttműködés eredményt hozhat? Arra a kérdésre, hogy helyhatósági választások után kötött PNL-RMDSZ együttműködési megállapodás mennyire garancia a többnyelvű helységnévtáblák kifüggesztésére, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke elmondta, eddig egyetlen román párt sem vállalta írásban, hogy ennek eleget tesz. „A tárgyalásokon természetesen előjöttek a félelmek, elhangzott az örökös szöveg, hogy ha felvállalnák az ügyet, szavazatokat veszítenének. Ennek ellenére megszületett a megállapodás” – magyarázta. Hozzátette, éppen a nagybányai példa mutat rá arra, hogy a szavazatvesztés félelme milyen szépen leépíthető, ha minden párt felvállalja az ügyet. „2004 óta Funar már nem regnál Kolozsváron, végre túl kéne már lépni a rossz beidegződéseken. Be kellene látni, hogy a félelem most már elrugaszkodott a valóságtól, nincs sok alapja. Amikor kihelyeztük a Kolozsvári műemlékekre a többnyelvű táblákat, mindenfélére hivatkoztak, hogy majd kivonul az Új Jobboldal tüntetni a Bánffy-palota elé és a Főtérre, mégsem történt semmi” – mutatott rá Csoma Botond. „Nagybánya a határozat elfogadásával zseniális lépést tett Európa Kulturális Fővárosa 2021 cím elnyerése felé" – mondta az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. Mint ismert, négy város (Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Nagybánya) versenyzik jelenleg a cím megszerzéséért, Temesvár után pedig Nagybánya is jelezte, a multikulturalizmusnak akkor van értelme, ha azt tartalommal töltik fel. Az kulturális minisztérium szeptemberben dönt arról, hogy melyik város lesz Európa kulturális fővárosa 2021-ben. O. M. maszol.ro 2017. február 4.Romániában nincs becsülete az épített örökségnek„Romániában még nem jutottunk el oda, hogy a nagyközönség ugyanolyan értékesnek találjon egy műemlék épületet, mint egy híres festményt vagy egy aranytárgyat. A tárgyi örökség megbecsülése és a múzeumi tárgyak iránti egyre növekvő érdeklődés sajnos nem érzékelhető ilyen mértékben az épített örökségünkkel szemben” – jelentette ki a Szabadságnak adott interjúban Virgil Pop, a Kolozs megyei kulturális és műemlékvédelmi hatóság munkatársa. Kolozsvár mű- emlékeiért felelős műépítésze elmondta: évente legalább harminc jelentést terjesztenek a polgármesteri hivatal és a helyi hatóságok elé olyan esetekről, amelyek épített örökségünk és a város építészeti arculatát súlyosan rongálják. Köztük volt az Unió (Memorandumului) utca 16. szám alatti épület szomorú esete, amelynek a homlokzata ellen történt merénylet – erről lapunk korábban részletesen tájékoztatott. Pop elpanaszolta: azóta sem történt érdembeli változás ez ügyben. - Bár Virgil Pop nevét valószínűleg minden kolozsvári befektető ismeri és rettegi, az Ön intézménye – a Kolozs Megyei Kulturális és Műemlékvédelmi Hatóság – ellenben ritkán kap publicitást az erdélyi magyar sajtóban és kevés kolozsvári tudja, mivel foglalkozik ez az intézmény és melyek a legfőbb feladatkörei. Hogyan foglalná össze az intézmény struktúráját és működését? – A Kolozs Megyei Kulturális és Műemlékvédelmi Hatóság valóban rosszul áll a nagyközönséggel való kommunikáció terén. Az intézmény honlapja immár hónapok óta nem működik és nagyon kevés alkalommal kapunk lehetőséget a közönséggel történő nyílt párbeszédre. Az intézet feladatköre igen szerteágazó és számos intézménnyel áll meglehetősen bonyolult viszonyban, amely többek között, a hatékony működést is megnehezíti. A kulturális örökségünkért felelős minisztérium (január óta: Kulturális és Nemzeti Identitás Minisztériuma) igen bonyolult struktúrával működik. Elkülönülnek az épített, tárgyi és szellemi örökségért felelős szervezetek. Az épített örökségért a Nemzeti Örökségvédelmi Hatóság felel, amelynek kötelező jelleggel konzultálnia kell a Nemzeti Régészeti Bizottsággal és a Történelmi Műemlékek Nemzeti Bizottságával. Ezek alá tartozik a 12 regionális műemléki bizottság. A tárgyi műemlékekért a Nemzeti Örökségvédelmi Hatóság a nemzeti múzeumokkal együtt felel és a Múzeumok és Gyűjtemények Nemzeti Bizottságával kell konzultálnia. E bizottságnak is vannak regionális formái. A szellemi örökségért is külön bizottsággal kell konzultálnia a Nemzeti Örökségvédelmi Hatóságnak. Ezek fő szervezetek alá tartoznak tehát a megyei hatóságok, amelyek együttesen felelnek egy megye épített, tárgyi és szellemi kulturális örökségéért. Magyarán: a színházi előadásoktól, a múzeumi tárgyakon keresztül az épített örökségünkig a legváltozatosabb kulturális javakért is ez az intézmény felelős Kolozs megyében. A bonyolult bürokrácia nemcsak az olvasónak tűnhet átláthatatlannak: nemegyszer jómagam is csapdájába esek ennek a rendszernek, ami nagyban nehezíti az épített örökségünk hatékony védelmét Kolozs megyében. – Kolozsvár kevesebb, mint tíz év alatt területileg és urbanisztikai szempontok szerint is nagyot változott. A több mint négyszázezer lakosú város rengeteg külföldi befektetőt is vonz, amelyek nemegyszer súlyos mértékben veszélyeztetik a város építészeti és kulturális összképét és örökségét. Ezek monitorizálásában az Ön intézményének óriási szerepe van. Hogyan történik a város épített örökségének védelme és milyen helyi hatóságokkal működnek együtt? – A legnagyobb gond, amivel az intézményünk küzd, az a társadalom hozzáállása az épített örökséghez. Ezen a téren nemcsak a Kolozsvárra került és a városhoz érzelmileg nem kötődő külföldi befektetők, de a helyi lakosságnak is óriási hiányosságai vannak. Romániában még nem jutottunk el oda, hogy a nagyközönség ugyanolyan értékesnek találjon egy műemlék épületet, mint egy híres festményt vagy egy aranytárgyat. A tárgyi örökség megbecsülése és a múzeumi tárgyak iránti egyre növekvő érdeklődés sajnos nem érzékelhető ilyen mértékben az épített örökségünkkel szemben. Intézetünk szoros kapcsolatot tart fent a városi és megyei rendőrséggel, ahol létezik egy kulturális szakosztály. Cristian Luca, a Kolozs Megyei Rendőrség munkatársa felel az épített és tárgyi örökséget ért vissza- élésekről. A polgármesteri hivatalnak is van ilyen feladatkörrel megbízott szakbiztosa, így a helyi lakosság három intézményhez is fordulhat, amennyiben műemlék épületek rongálásáról vagy tárgyi örökséggel kapcsolatos visszaélésekről értesül. A Kolozs Megyei Kulturális és Műemlékvédelmi Hatóság a havonta egyszer összeülő regionális szakmai bizottsággal közösen dönt minden egyes kolozsvári és Kolozs megyei építkezésről és nagyberuházásról, amelyeknek tőlünk kell engedélyt kérniük. Azokban az esetekben, amikor visszaélést vagy az épített örökség épségét fenyegető jelenséget tapasztalunk, a hatóság jelentést küld a rendőrségnek és a polgármesteri hivatalnak, amelyek – elvileg – jogi hatalommal rendelkeznek, hogy az építkezéseket leállítsák vagy inspekciót végezzenek. Sajnos a gyakorlatban azonban ezek a pontosan meghatározott jogi folyamatok nem mindig működnek. – Az erdélyi magyar sajtóban legtöbbet a Házsongárdi temetőben tapasztalt rongálások és visszaélésekről olvashatunk. Bár a temetőt ma már szinte minden, román vagy magyar nyelvű városi útikalauz, mint Kolozsvár egyik legfőbb történelmi emlékhelyét mutatja be, mégis, a temetőben tovább folyik az új sírok kialakítása. Milyen szabályok vannak jelenleg érvényben a temetőre vonatkozóan? – A 2013 februárjában elfogadott új Városrendezési Terv (Plan General Urbanistic) szabályainak értelmében, a temető teljes területe műemléki státusszal rendelkezik. Ennek értelmében a temetőben a felszín fölé 80 cm-re emelkedő (100 x 200 cm-es területű) sírokat nem szabad semmilyen formában módosítani vagy megrongálni. Nem engedélyezett ezekben, a jól látható síroknak az újrahasználása, amennyiben az nem üres. Az üresen álló sírokat ellenben a jelenleg érvényben lévő szabályok értelmében újrahasználhatják. Több esetben adtunk negatív jelentést és nem engedélyeztünk számos olyan síremlék építését, amely vagy a régi történelmi síremlékeket vagy a temető összképét, úthálózatát és hagyományos térrendezését módosította volna. A Házsongárdi temető esetében ugyanis nemcsak a régi síremlékek, de a temető úthálózata és struktúrája is védett. – Néha nagy visszhangot kelt néhány történelmi emlékműre helyezett otromba reklámfelirat vagy egy-egy épület homlokzatát megrongáló építkezés vagy fel- újítás. Melyek a jelenleg Kolozsváron észlelhető legjelentősebb műemlékvédelmi visszaélések és rongálások? – Évente mintegy harminc olyan jelentést terjesztünk a polgármesteri hivatal és a helyi hatóságok elé, amelyek épített örökségünk és a város építészeti arculatát súlyosan rongálják. Ezek közül kiemelendő az Unió (Memorandumului) utca 16. szám esete. A 18. századi épület kiemelkedő műemléki értékkel bír (műemléki kódja: CJ-II- a-A- 07240), elsősorban barokk homlokzata miatt. Az épület 2007-ben még eredeti állapotában volt látható, 2010-ben azonban súlyos módosításokat észleltünk a homlokzaton. Bár a helyszíni kutatást megnehezítette a jelenlegi arab származású lakók közreműködésének hiánya és a velük tapasztalt nyelvi nehézségek (sem román, magyar vagy angol nyelven nem kommunikáltak velünk), légi fotókon és később Google térképes felvételeken kiderült, hogy nemcsak az épület homlokzata, de a teljes belső udvar is radikális átalakítást szenvedett. (Szigetelik a múltat, de a városvezetést az sem zavarja, Szabadság, 2016. május 5.) Ugyancsak eltűnt az épület szépen kialakított magas padlása is. A homlokzaton létrehozott két újabb ablak és a padlás radikális átalakítása az eredeti homlokzatot és barokk épületet teljesen új, „balkáni” vonásokkal csúfította el. Minderre 2007 és 2010 között, a város egyik legforgalmasabb, több ezer ember által látogatott buszmegállójának közelében került sor. Az engedély nélkül kezdeményezett építkezést és a mű- emlék épület súlyos rongálásáról azonnal jelentést küldtem a polgármesteri hivatalnak, ám sajnos azóta sem történt érdembeli változás ez ügyben. Hasonlóan súlyos esetről számolhatunk be az Eötvös (Constanţa) utcában emelt Europa Business Center tizenkét emeletes monstruma esetén. A Iosif Pop és Matei Miko által építtetett hatalmas épület számos pontban sérti a város építészeti összképét. Az épület felépítésére 2009-ben a városi tanács adott engedélyt Sorin Apostu polgármestersége idején, kijátszva az akkor Regionális Városrendezési Tervet (PUZ), amelyben még az Eötvös utca a belváros részeként, műemlékvédelmi státusszal rendelkezett, így bármilyen építkezés esetében ezen a területen szükséges lett volna a mi intézetünk jóváhagyása és engedélye. A 2012-ben elindult építkezés már az Alin Tişe-féle új Általános Városrendezési Terv értelmében indult, amely – a megyei tanács elnökének személyes érdekeltségei miatt – kivette az Eötvös utca környékét a műemlékvédelmi zónából, így az építkezésnek immár jogi akadálya sem volt. Véleményem szerint, hasonlóan botrányos a Heltai téren (Cipariu) jelenleg emelkedő görög katolikus templom is. Az eredeti tervek – amelyeket majd negyed évszázada, még az 1990-es évek elején nyújtottak be – egy jóval kisebb és egyszerűbb, görög kereszt alakú épületről szóltak. A jelenlegi forma egy az ázsiai pagodákra, a cigány barokkra és a balkáni felületességre utaló jegyeket is magán hordozza és súlyosan rontja a város építészeti összképét. Addig, amíg a helyi lakosság nem lesz érzékenyebb az épített örökség és a város építészeti arculatának védelmére és megőrzésére, sajnos az ilyen visszaélések csak szaporodni fognak. Bízom benne, hogy a fiatal generáció már másképp fog Kolozsvár történelmi emlékeire tekinteni. T. Szabó Csaba Szabadság (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
